Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója FutureTalks Krizsó Szilviával podcastban – III./14.

Lancz Róbert a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, a Doktor24 Csoport vezérigazgatója
                                                   

2020. november 10., Budapest – A magánegészségügyi szolgáltatók szerepének, és az állami egészségügyi rendszerrel való együttműködésük kereteinek haladéktalan újragondolására van szükség –  mutatott rá dr. Kóka János, a Doktor24 Medicina Zrt. elnöke a Portfolio.hu mai egészségügyi konferenciáján. A Doktor24 elnöke keynote beszédében egy új fórum – a kormány, a meghatározó magánszolgáltatók, a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Szakdolgozói Kamara bevonásával  megalakítandó – Egészségügyi Szolgáltatói Tanács létrehozására is javaslatot tett. A konferencián a vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület képviseletében is megszólaló szakember három pontban foglalta össze a privát szektor szerepének újradefiniálásához szükséges iparági lépéseket.

1. Az iparági egyeztető fórum létrehozása

A COVID–19-járvány óriási terhet ró az ellátórendszerre, a privát szolgáltatók rendelkezésre álló kapacitásával azonban ez a nyomás jelentősen enyhíthető. A magán- és az állami szolgáltatók együttélésének szabályai most íródnak újra, ezért kell a szakma széles körű bevonásával késlekedés nélkül újragondolni a két szféra közötti munkamegosztás alapjait. Az Egészségügyi Szolgáltatói Tanács elsődleges feladata, hogy javaslatokat fogalmazzon meg a kormánynak, a magánszolgáltatók milyen módon tudnak hozzájárulni az egészségügyi ellátás működtetéséhez.

2. A magánszolgáltatók szükséges szerepvállalása a közellátásban

A közfinanszírozott és a privát szektor együttműködésének új formáját hosszú távra kell meghatározni, azonban a pandémia napról napra erősödő nyomása miatt ez nem halasztható tovább. Jelenleg a 25 ezret is meghaladja azoknak a betegeknek a száma, akik műtétre várnak az országban, közülük legalább tízezren már több mint egy éve, mutatott rá a Doktor24 elnöke.

„Mivel a járvány elleni harcban az állami szakrendelések egy részét bezárják, az elektív műtéti beavatkozásokat pedig leállították, azt javaslom, hogy pontosan meghatározott betegségcsoportokban a magánszféra vegyen át feladatokat az államtól. A privát szolgáltatók készen állnak arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérhetővé tegyék szolgáltatásaikat az állami egészségbiztosítással rendelkező betegeknek, amennyiben az állam ugyanolyan szinten finanszírozza, mintha azokat az állami ellátásban nyújtották volna. Ez a megoldás mindenkinek jó: az állam nem fizet többet az ellátásért, a betegek előtt pedig megnyílnak a magánszolgáltatók kapui.”

A szektor érdekvédelmi szervezete, a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület támogatja a Doktor24 vezetőjének javaslatait. A hazai privát szolgáltatók régóta hangoztatott véleménye, hogy szektorsemlegesség szükséges az ellátás finanszírozásában. A magánszolgáltatók – amelyek viszonylag újak, kisebbek, hatékonyak és jól szervezettek – jelentős szabad műtéti és ellátási kapacitással rendelkeznek, és a tavaszi járványhullám tapasztalatai alapján  fokozott biztonsági intézkedésekkel folyamatosan biztosítják a betegek ellátását a pandémia időszakában is.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által garantált finanszírozás látszólag ugyan csekélyebb forrásokból biztosítja az állami egészségügyi ellátást, mint a magánszolgáltatók árlistái, ám ez a kép rendkívül csalóka, hangsúlyozta Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke.

Leitner György szerint a magánszolgáltatók bevonása a közellátásba égetően szükséges a jó minőségű  ellátás folyamatos biztosításához, de ez csak a realitások talaján lehet működőképes. Amikor a közfinanszírozott betegellátásról van szó, akkor a szélesebb értelemben vett állami támogatásról kell beszélni, amelybe a NEAK-finanszírozás mellett beletartozik a közegészségügy működtetéséhez szükséges összes más finanszírozási forma és csatorna is. Azaz a HBCS mellett idetartoznak a különböző bérpótlékok, továbbá a beruházási és fejlesztési támogatások, az amortizációs kompenzáció, az önkormányzati és állami normatívák, illetve a finanszírozáshoz felhasznált hazai és uniós pályázati források is.

„Mindezek együtt adják a szolgáltatások valódi költségét, de még ez a sokcsatornás rendszer sem fedezi a tényleges költségeket, hiszen az állami kórházak adóssághegyeket görgetnek maguk előtt, amelyeknek az állami konszolidációja a közfinanszírozás kiegészítő formája” – fűzte hozzá a PRIMUS elnöke.

Ebből az következik, hogy a privát szolgáltatóknál kezelt betegek állami finanszírozású ellátásának kialakításánál nemcsak az adott kezelésre meghatározott normatívát szükséges alapul venni, hanem a teljes finanszírozási struktúrát, amellyel a közfinanszírozott gyógyítás működik. Az elnök szerint az is működőképes megoldás lehetne, ha a NEAK egyedi betegségcsoportokra vonatkozó csomagokat „vásárolhatna” a magánszolgáltatóktól, amelyek úgy csökkentik az állami kórházakra nehezedő rendkívüli nyomást, hogy mindez az államnak nem jelent extra kiadást.

A részletek kialakítása ugyanakkor mozgásteret is kínál a feleknek, hiszen a jelenlegi NEAK-finanszírozás is elegendő lehet bizonyos ellátástípusok biztosításához. Léteznek olyan krónikus betegségek, amelyek a megfelelő szakellátás nélkül hosszabb távon jelentős költséget jelenthetnek a közellátásban, ezért kifizetődőbb lehet állami finanszírozással privát szolgáltatónál biztosítani a korai diagnózist és a folyamatos ellátást.

Kóka János kiemelte: „A transzparens finanszírozási rendszerben a privát szolgáltatók is kapjanak lehetőséget, hogy ugyanolyan feltételekkel nyújtsanak közszolgáltatást, mint az állami intézmények. Ha egy biztosított ellátására az egészségbiztosító kifizet egy meghatározott összeget, akkor ne legyen jelentősége, hogy ezt állami vagy privát intézménynél teszi. Itt és most ez a koronavírus-járvány miatt szükséges, de reményeink szerint a most kialakítandó kooperáció lesz a PRIMUS részéről szorgalmazott szektorsemleges ellátórendszer alapja is.”

3. A távmedicina szerepének szakmai-jogi elismertetése

A PRIMUS Egyesület támogatja a Doktor24 elnökének a távdiagnosztikát érintő javaslatát is. Kóka János szerint azokban az esetekben, amikor a telemedicina megfelelő távdiagnosztikai, távmonitoring eszközök segítségével képes pótolni a személyes megjelenést, indokolatlan különbséget tenni a fizikai és a virtuális orvos-beteg találkozó között, legyen szó akár az állami vagy a privát ellátásról.

„Ezzel a döntéssel úgy nyújthatnánk professzionális és megfizethető ellátásbiztonságot családoknak, a gyerekeknek és az időseknek egyaránt, hogy közben nem tesszük ki a betegeket a fertőzésveszélynek” – tette hozzá Kóka János.

###

További információk:

Oláh Péter / olah.peter@publicrelations.hu

PR-ego Kommunikációs Ügynökség

Tel.:  +36 (1) 793 5929

Mobil: +36 (30) 500-5221

• Jelentős előrelépés a hálapénz kriminalizálása, de átfogó bérrendezés szükséges, amely a háziorvosok és az egészségügyi szakdolgozók helyzetét is rendezi
• Az állami és a privát egészségügyi rendszer merev és korlátozó szétválasztása működésképtelen struktúrát konzervál, veszélyezteti az ellátást, és sérti a betegek érdekeit

Budapest, 2020. október 8. – Átfogó, többszereplős egyeztetésre van szükség az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeletének részleteiről, mielőtt az új szabályozás visszafordíthatatlan károkat okoz a hazai ellátórendszer stratégiai pontjain – hívja fel a figyelmet a vezető magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület. A bérrendezéssel egy csomagban elfogadott megkötések, például a másodállás vállalásának korlátozása olyan károkat okozhatnak, amelyek a közellátást és a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozzák, és ezzel a betegellátás biztonságát veszélyeztetik. Jelenleg a privát szolgáltatók tartják fenn a hazai egészségügyi rendszer számos stratégia területének működését: a hazai járóbeteg-ellátás mintegy fele is privát ellátásban történik – hangsúlyozza a kerekasztal-tárgyalásokat szorgalmazó szakmai egyesület. 

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadása kapcsán haladéktalanul érdemi egyeztetést javasol a kormányzat és az érintett szakmai szervezetek között, különben nincs esély az új jogszabályban ketyegő bombák hatástalanítására.

A privát szolgáltatók szerint ugyanis a törvénymódosítás hiába hoz érdemi előrelépést több fontos területen, egyes részletszabályok érezhető egzisztenciális bizonytalanságot okoznak az orvosok körében, drágíthatják és nehezíthetik a prudens magánszektor működését, szűkíthetik az ellátási kapacitásokat, növelhetik a várólistákat, és a – pandémia időszakában egyébként is kiszolgáltatott – pácienseket hozhatják tartósan nehéz helyzetbe.

„A hálapénz kriminalizálásával 2020 októberében a PRIMUS egyik legfontosabb javaslata valósul meg. Legutóbb néhány hete szorgalmaztuk, hogy a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupciós gyakorlatot átfogó bérrendezéssel egyidejűleg kell felszámolni – mondta el Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke. Örvendetes, hogy a kormány meghallgatta kérésünket, és megszünteti végre ezt a káros és megalázó gyakorlatot. A privát intézményekben mi ezt már hatékonyan megvalósítottuk, szívesen megosztjuk tapasztalatainkat a kormányzattal is.”

A PRIMUS szerint azonban nem csak erről kellene egyeztetni. Az évtizedek óta égetően esedékes bérrendezést valóban nem lehetett halogatni, hiszen az orvoselvándorlás az elmúlt években aggasztó méreteket öltött, és az orvoshiány egyes szakterületeken ma is vészesen lassítja az ellátást. A PRIMUS szerint ugyanakkor a bérfejlesztés ebben a formában rendkívüli feszültségeket okoz, hiszen a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyoldalú javaslatán alapuló béremelés csupán az orvosokat, szakorvosokat, gyógyszerészeket érinti, és nem rendezi sem a háziorvosok, sem az egészségügyi szakdolgozók anyagi helyzetét.

A jogszabálymódosításnak ugyancsak nem lehet célja vagy direkt következménye a magánegészségügyi szektor ellehetetlenítése, vagy a közellátási kapacitások túlterhelése, hangsúlyozta az egyesület elnöke.

Leitner György aláhúzta: „A bérrendezés az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy itthon tartsuk vagy hazahozzuk az orvosokat, azaz kétségkívül jelentős előrelépésről van szó, de olyan nagy árat kell érte fizetni, ami elveszi az örömünket. Az új szabályozás ugyanis olyan elemeket tartalmaz, amelyek röghöz kötik az orvosokat, és egyaránt hátrányos helyzetbe hozzák a járvánnyal küszködő közellátást és a minőségi magánellátást. Nagy a bizonytalanság az orvostársadalomban, munkajogi, egzisztenciális kérdések merültek fel sok kollégában, meg kell akadályozni, hogy a változások következménye ismét orvoselvándorlás, pályaelhagyás legyen.”

A PRIMUS elnöke szerint a béremelés a privát ellátók számára önmagában is jelentős költségnövekedést, és ebből adódóan áremelést fog jelenteni. Az új szisztéma viszont a strukturális problémákat nem oldja meg: az ellátási kapacitást a közfinanszírozott egészségügyben nem növeli, a munkaerőhiányt nem csökkenti és infrastrukturális beruházásokat sem tartalmaz.

Mint ismeretes, az új összeférhetetlenségi szabályok között szerepel – és támogatandó –, hogy a magánpraxisban kezelt beteget az állami kórházban nem láthatják el. A magánszolgáltatók ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy egy orvos csak akkor vállalhat másodállást, ha egy ma még ismeretlen hatóság ismeretlen kritériumok alapján erre engedélyt ad.

„Nagyon kockázatosnak látjuk, hogy a jogszabály erre a döntésre kényszeríti az orvosokat, hiszen napnál világosabb, hogy itthon nincs két szektorra elegendő orvos – egyre is csak éppen hogy. Ennek a szigorításnak ma Magyarországon  nem adottak a feltételei: lebénítja az állami és a privát rendszert is, ezért csupán hosszú távú célként tudunk azonosulni vele. Valós a veszély, hogy ezzel éppen a jogszerűen működő intézmények kerülnek lehetetlen helyzetbe, tehát ismét a szürkezóna terjeszkedik majd, és a kevésbé ellenőrizhető lakásrendelők maradnak fenn” – figyelmeztetett Leitner György.

Az egyesület álláspontja szerint a mereven szétválasztott privát és közellátás teljes mértékben ellehetetlenítheti a magánegészségügyet, és hiánygazdálkodáshoz vezethet a közellátásban is – megjósolható, hogy mindkét eshetőség a várólisták további növekedésével jár majd. Sok kérdést vet fel az is, hogy ki és milyen kritériumok alapján engedélyezi majd a másodállást. Ez remélhetőleg nem az egyes szereplők lobbierején fog múlni.

„Roppant szerencsétlen dolog lenne a hálapénz kiirtásával egyidejűleg egy újabb piactorzító és  korrupcióveszélyes elemet a rendszerbe emelni, ráadásul jogszabályba betonozva. Teljesen világos, hogy amennyiben az orvosok nem dolgozhatnak több, részben privát intézményben, úgy az elgyengülő magánegészségügyből származó igény is a szűkös közellátásra fog nehezedni. A magánszolgáltatók jelenleg is hatalmas terhet vesznek le az állami ellátásról; ha ellehetetlenítik a szektort, annak a várólisták további növekedése lesz a következménye” – tette hozzá a PRIMUS elnöke.

A magánszolgáltatók ugyancsak sérelmesnek és érthetetlennek tartják, hogy sem a MOK, sem a kormányzat részéről semmilyen előzetes egyeztetésre nem került sor a törvényváltozást megelőzően, annak ellenére, hogy például a hazai járóbeteg-ellátás 50 százaléka ma már a privát ellátásban történik. Az iparágat tehát alapjaiban érintik a változások, amelyek – a szakmai egyesület szerint – ebben a formában veszélyeztetik a betegellátást, és ellehetetleníthetik az elmúlt évtizedben sokmilliárdos beruházásokat vállaló, tisztességesen működő, a közterhekhez hozzájáruló szektort.

A vezető hazai privát egészségügyi szolgáltatók ezért felajánlják támogatásukat a kormányzatnak a részletszabályok, a végrehajtási rendeletek megalkotásához.

„Kerekasztal-megbeszélésre teszünk javaslatot a minisztériumnak, amelyen az orvosi kamara és a szakdolgozók mellett a PRIMUS képviselői is bekapcsolódhatnak a rendeletek részleteinek kidolgozásába, megszövegezésébe. Normális viszonyra van szükség az állami és a magánegészségügyi szektor között: meg kell akadályozni, hogy a betegek érdekét szolgáló hatékony együttműködés helyett két megnyomorított, egymástól mereven elzárt rendszert konzerváljunk. Meg kell nyugtatni az orvostársadalmat és a pácienseket is, hogy a változások ‘eredményeként’ nem csupán végtelenül hosszú várólistákra és a kapuikat bezáró privát szolgáltatókra számíthatnak.”

A privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásrautaltságát a koronavírus-járvány is egyértelművé tette: az elmúlt időszakban több szolgáltató is jelentős kapacitásbővítést és -fejlesztést hajtott végre, így tehermentesíteni tudta a már a pandémia előtt is leterhelt állami egészségügyet. A járvány időszakában több olyan szakterületen is átvették a betegellátást – a gyermekszakellátásoktól a képalkotó diagnosztikai (MR, CT) vizsgálatokon át a terhesgondozásig –, amelyek az állami kórházakban ellehetetlenültek.

***

Háttér-információk

A PRIMUS Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A PRIMUS Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a SynLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group, a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, illetve a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai 2018-ban 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A PRIMUS-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

 

További információ:

Leitner György elnök

PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete

www.primusegyesulet.hu

www.primusminoseg.hu

 

Oláh Péter

PR-ego Kommunikációs Ügynökség

Tel.: + 36 30 500-5221

e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

• A telemedicinára vonatkozó szabályozás kanonizálását és kiterjesztését is javasolja az Egyesület
• 2020 szeptemberétől minden prudensen működő iparági szereplő indulhat a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegy megszerzéséért

Budapest, 2020. szeptember 8. – A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze a jogalkotók számára a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupció, azaz a hálapénz és a számla nélküli szolgáltatás gyakorlata, illetve a katás vállalkozó orvosokat hátrányosan érintő 2021-es jogszabály-módosítások ellen – hangzott el az egyesület mai sajtótájékoztatóján. A „Zéró korrupciós csomag” célja a piac megtisztítása a hasznot privatizáló, ám a kockázatot államosító iparági szereplőktől. A PRIMUS a pandémia tapasztalatai alapján ugyancsak javaslatokat fogalmazott meg a telemedicinális ellátások szabályozása, valamint a privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb együttműködése érdekében is, amelyek révén részben orvosolni lehetne a hazai egészségügyi ellátás gondjait.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze azokról a régóta esedékes lépésekről, amelyekkel elérhető lenne a hazai egészségügy jelentős szeletének kifehérítése. A PRIMUS „Zéró korrupciós csomagjának” legfőbb elemei a kikényszerített hálapénz elleni hatékonyabb fellépés, az orvosokra kedvezőtlen katajogszabályok módosítása, valamint a telemedicinális ellátások jogszabályi helyzetének átfogó rendezése.

Zéró korrupció

A paraszolvencia és a számlaadás nélküli szolgáltatás régóta ismert problémái a magyar egészségügynek. A felmérések szerint a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és a legális mellett szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz.

„A tisztességes piaci szereplőket bünteti, és súlyos versenytorzító hatása van mind a hálapénznek, mind privát egészségügy szürkezónájában működő szolgáltatóknak. Határozottan ki kell mondani, hogy a zsebbe vagy a számlaadás nélkül kifizetett pénzek megkárosítják és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a betegeket, hiszen ezekhez nem kapcsolódnak jogok és ellátási garanciák. Az államot pedig dupla kár éri: egyrészt az áthárított költségek, másrészt a költségvetésbe soha be nem folyó adóbevételek miatt” – fogalmazott Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke.

A szakmai egyesület szerint minden olyan piaci szereplőt – orvost vagy szolgáltatót – ellehetetleníteni szükséges, amelyik privatizálja a hasznot és államosítja a kockázatokat. A szürkezónában működő szolgáltatók – főként a lakásrendelők és a magánrendelések – mellett elsősorban a hálapénzt kvázi megelőlegezett szolgáltatási díjként kikényszerítő orvosokról van szó.

„Nem elfogadható a kikényszerített hálapénz gyakorlata a napirenden lévő és régóta időszerű bérrendezés fényében sem. Ez egyébként önmagában kijelöli azt a természetes fordulópontot, amikor en bloc búcsút kell venni a hálapénz rendkívül káros, sok évtizedes gyakorlatától” – mutatott rá Leitner György.

A büntetőjog jelenleg is lehetőséget biztosít a paraszolvencia elleni fellépésre. A PRIMUS szerint azonban hatékonyabb lépésekre van szükség a közfinanszírozott ellátásban elterjedt gyakorlattal szemben. A privát egészségügyi intézményekben a hálapénz szigorúan tiltott és üldözött gyakorlat: a magánszolgáltatók működése a bizonyíték arra, hogy a káros gyakorlat – megfelelő akarat és fellépés esetén – felszámolható.

Mint ismeretes, 2013. július 1-jétől a Btk. 291. § (1) bekezdése vonatkoztatható a hálapénzt kikényszerítő orvosokra. Ennek értelmében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki „gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja”.

A korábbi Btk. ennél megengedőbb volt: csak az előny kérése számított büntetendőnek, az elfogadást csak akkor szankcionálta, ha az érintett azt kötelességszegésért cserébe fogadta el.

Katát is táncba vinnék

A PRIMUS a katás kisadózó vállalkozóként dolgozó orvosokat kedvezőtlenül érintő, jövő januártól hatályos jogszabályváltozások miatt is javaslattal fordul a törvényhozókhoz. A módosítás 40%-os büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét.

A PRIMUS szerint a törvényváltozás kapcsán meghatározott jogalkotói cél a jogsértő, adóelkerülő színlelt foglalkoztatási sémák megelőzésére irányult, de az – a differenciálás hiánya miatt – több ezer egészségügyi szakembert is hátrányosan érint.

„A jogszabályváltozás drasztikus hatással lehet a magánegészségügyi szektorra: szembe megy a piactisztítási törekvésekkel, és a pandémia időszakában jelentős terhet helyez az egyébként is rendkívüli nyomás alatt dolgozó egészségügyi szakemberekre és a velük szerződésben álló szolgáltatókra is. Ezért a PRIMUS azt kéri a törvényhozóktól, hogy módosítsák a tervezetet, és az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ” – fogalmazott Leitner György. Hozzátette, hogy az érintett orvosok néhány ezres száma elenyésző a mintegy félmillió katás vállalkozó számához képest, ezért az állami adóbevételekben elhanyagolható kiesést eredményezne az őket sújtó szigorítás feloldása.

A PRIMUS szakértői rámutattak: az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) kifejezetten úgy rendelkezik, hogy egészségügyi tevékenység nemcsak munkaviszonyban, hanem más, alá- vagy fölérendeltségi helyzetet nem eredményező módon is végezhető, így szabad foglalkozás vagy vállalkozás keretében is. Az önállóan végezhető hivatásszakma egyik fő jellemzője, hogy az orvos saját belátása szerint kezeli a betegeit, és nem köteles utasítást elfogadni az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatás elvégzésének módjával kapcsolatban.

A hazai magánegészségügyi szektorban is az a jellemző, hogy az orvosok a hivatásukat egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál is gyakorolják, azaz független szereplőkként szolgáltatásukat több megrendelőnek is „eladják” – ezért a PRIMUS határozott álláspontja az, hogy esetükben nem lehet burkolt foglalkoztatásról beszélni.

„A távolságot, mint üveg golyót”

A PRIMUS tagjai szerint a járványhelyzet ugyancsak egyértelműen megmutatta a telemedicina (például a távdiagnosztika, távkonzílium, távleletezés) előnyeit is. Több PRIMUS-tagvállalat arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint még a hagyományos gyógyítási területeken sem volt rosszabb a telemedicina hatékonysága, mint a személyes orvos-beteg találkozóké.

„A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet tízezer asztmás gyermeket gondoz folyamatosan. Március közepén a kormányrendelet értelmében az intézet nem tudott betegeket fogadni. 72 órán belül elindult az online betegellátás, ami videóviziteket, -terápiakontrollt jelentett az újranyitásig tartó három hónapban. Az orvosaink videókapcsolatot tudtak tartani a betegekkel, szülőkkel. Egy kontrollkérdőív, illetve a direkt kikérdezés, beszélgetés alapján a terápiát szükség szerint optimalizálni lehetett, és a receptfelírást is meg tudtuk oldani a felhőn keresztül. Több száz online vizitet végeztünk, és az eltelt három hónap alatt nem következett be állapotromlás kis betegeinknél, sőt kórházi kezelésre sem volt szükség” – mondta Skorán Ottó, a Doktor24-hez tartozó Svábhegyi Gyermekgyógyintézet alapítója, a Doktor24 stratégiai igazgatója.

A PRIMUS ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a telemedicinális ellátások hátterét megteremtő és hosszú távon biztosító, illetve kiterjesztő szabályozás szükségességére. Jelenleg ugyanis átmeneti rendelkezések szabályozzák ezt a pandémia miatt fókuszba került területet, pedig jól látható a társadalmi igény az olyan lehetőségek állandósítására, mint az online és telefonos konzultációhoz kapcsolódó egyszerűsített gyógyszerfelírás és -kiváltás, online leletezés és leletátadás.

Az egyesület a javaslatok kapcsán felajánlja szakértői közreműködését a vonatkozó szabályozás és törvénymódosítás előkészítésében.

Most a törvényalkotón a sor

A tisztességes piaci viszonyok megteremtését zászlóra tűző egyesület működésének 3 éve alatt több sikeres kezdeményezést indított el, lefektetve egy átfogó iparági minőségbiztosítási rendszer alapjait. A 2018-ban létrehozott „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet szigorú szakmai minősítési eljárás – audit és próbavásárlás – végén szerezhetik meg a szolgáltatók. Az eddig csak a PRIMUS-tagok számára elérhető minősítést 2020 szeptemberétől minden iparági szereplő számára elérhetővé teszik – méretüktől és specializációjuktól függetlenül.

Leitner György az eddigi munkát értékelve elmondta: „Már nyolc PRIMUS-tag teljesítette a komplex auditon és próbavásárláson alapuló minősítési folyamatot, és vált jogosulttá a védjegy használatára. A PRIMUS Minőség honlap idei elindításával pedig újabb jelentős lépést tettünk az átláthatóbb és megbízhatóbb magánegészségügy felé. A www.primusminoseg.hu oldalon kizárólag az objektív kritériumrendszer alapján auditált és minősített szolgáltatókról és szolgáltatásokról találnak információkat az érdeklődők.”

A szakmai egyesület ismét hangsúlyozta azt is, hogy nem szabad – és nem is lehet – fűnyíróelv-szerűen szétválasztani a privát és az állami egészségügyet. A közfinanszírozott szolgáltatásokat nyújtó magánszolgáltatók értékes, legitim és a közterhekhez valóban hozzájáruló szereplői a közellátásnak, erre a pandémia időszaka is rávilágított.

„A közellátásban stratégiai szerepet betöltő privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásra utaltságát egyértelművé tette a járvány, de ez reményeink szerint alkalmat teremthet arra, hogy hosszú távú, hatékony együttműködési modellt tudjunk kialakítani – mutatott rá Leitner György. – Az egyre hosszabb állami várólistákból őszre jelentős páciensvolumen csapódhat le a privát szolgáltatóknál. Meggyőződésünk, hogy a két rendszer kiegészíti egymást: a privát nem versenyt támaszt, hanem tehermentesíti és kiegészíti a közellátást.”

A hazai labordiagnosztikai piac vezető szereplője, a Synlab a járvány első hulláma alatt és jelenleg is stratégiai szerepet játszik a magán- és közegészségügyben készülő COVID-tesztek laborhátterének biztosításában.

„A privát egészségügyi szektor krízishelyzetben is rugalmas, tőkeerős és gyors reagálású partnerként támogathatja az állami ellátást. Ehhez gyakran nemzetközi háttér, speciális know-how és jelentős szektorális tapasztalatok is a rendelkezésére állnak. A Synlab például a pandémia kapcsán jelentős kapacitásbővítést és fejlesztést hajtott végre, amelynek során három nagy laboratóriumi géprendszert is munkába állítottunk” – mutatott rá Végh József, a Synlab kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.

A hazai piac vezető képalkotó diagnosztikai szolgáltatója, az Affidea Magyarország például jelentős erőforrásokat csoportosított át privát működéséből, hogy 900 szakdolgozóval, 6 kórházi központban a COVID–19-járvány alatt is biztosítsa a páciensek nem halasztható és traumás képalkotó diagnosztikai (MR, CT) ellátását. Kórházi központjai jelenleg is 2,8 millió ember közfinanszírozott képalkotó diagnosztikai ellátását biztosítják Budapesten és vidéken.

A Doktor24 ugyancsak több ponton és több szakterületen vett és vesz részt a hazai közfinanszírozott ellátásban: NEAK-finanszírozott ortopéd műtéteket végeznek a Tatai Kastélypark Klinikán, illetve átfogó gyermekszakellátásokat – köztük gyermekallergológiai és -pulmonológiai ellátást – kínálnak a Svábhegyi Gyermekklinikán.

Az ugyancsak a PRIMUS-tag Rózsakert Medical Center (RMC) és az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum (IGC) a járvány időszakában az állami kórházakban ellehetetlenülő terhesgondozási és immunizációs feladatokat vette át. Mathiász Dóra, az RMC orvosigazgatója és Soós Miklós az IGC ügyvezető igazgatója rámutattak: a COVID–19 első hulláma alatt fontos feladatuk volt a terhesség során esetlegesen felmerülő fejlődési rendellenességek korai kiszűrése – megfelelően ütemezett vizsgálatokkal –, hiszen a gyermek életét és egészségét befolyásoló vizsgálatok ilyenkor sem tűrnek halasztást. Természetesen az sem volt mindegy, hogy ezeket a vizsgálatokat milyen infrastrukturális, higiéniai és szakmai körülmények között végzik el – tették hozzá.

A koronavírus-járvány időközben megérkező második hulláma várhatóan még inkább aláhúzza az első hullámban fontos tapasztalatokat szerzett innovatív magánszolgáltatók jelentőségét.

A 2017-ben 12 vezető iparági szolgáltató által életre hívott érdekvédelmi ernyőszervezet legfontosabb céljául az átlátható piaci viszonyok megteremtését, az ellátási színvonal emelését és a magánegészségügyi szektor kifehérítését jelölte meg.

Részben a most bemutatott javaslatcsomag is a magánegészségügy szürkezónájának felszámolására irányul, hiszen ezen a téren az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés: a háztartások által a magánszolgáltatóknál elköltött évi 300-350 milliárd forint legalább egyharmada számlaadás nélkül keletkező szürkeforgalom.

***

Háttér-információk

A PRIMUS Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A PRIMUS Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a SynLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group, a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai 2018-ban 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A PRIMUS-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

 

További információ:

Leitner György elnök

PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete

www.primusegyesulet.hu
www.primusminoseg.hu

Oláh Péter

PR-ego Kommunikációs Ügynökség

Tel.: + 36 30 500-5221

e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

• Hazánkban minden tizedik magzati rendellenességeket szűrő vizsgálatot az IGC-ben végeznek
• Az IGC élen jár a preimplantációs genetikai és az onkológiai diagnosztikában is
• A vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatók többsége már Primus-tag

Budapest, 2019. november 18. – Az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum (IGC) is csatlakozik a hazai privát egészségügyi szolgáltatók érdekvédelmi szervezetéhez, a Primus Egyesülethez – jelentették ma be az intézmény és az egyesület vezetői. A működése során 240 000 pácienst ellátó, a magzati rendellenességek szűrésére, a meddőségi vizsgálatokra és az onkológiai molekuláris diagnosztikára specializálódott intézmény magas megbízhatóságú kombinált, non-invazív és invazív prenatális tesztekkel segíti a gyermekvállalást és az egészséges gyerekek világra jöttét. A molekuláris diagnosztika legújabb eredményeit is felhasználó egészségügyi centrum a közelmúltban az örökletes szívbetegségek szűrésével bővítette portfólióját.

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum (IGC) is csatlakozik a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületéhez, idén az IGC már az ötödik privát szolgáltató, amely az érdekképviseleti ernyőszervezet tagjává vált. A 2017 tavaszán 12 vezető iparági szolgáltató által életre hívott PRIMUS érdekvédelmi szervezet legfontosabb céljául az átlátható piaci viszonyok megteremtését, az ellátási színvonal emelését és a magánegészségügyi szektor kifehérítését, valamint egy megkülönböztető iparági védjegy kialakítását jelölte meg.

„Örvendetes, hogy erősödik a szektor szervezettsége, hiszen ez a privát egészségügy pozícióját is erősíti – fogalmazott Leitner György, a Primus Egyesület elnöke. Fontos visszajelzés számunkra, hogy két évvel az egyesület megalapítása után a meghatározó hazai privát egészségügyi szolgáltatók többsége már a Primus tagja. A céljaink változatlanok: azt szeretnénk elérni, hogy a magánszektor dinamikus növekedésével együtt továbbra is a megbízható, jogkövető és etikusan működő, valamint a betegek biztonságát maximálisan szem előtt tartó szolgáltatók domináljanak a piacon.”

Az elsősorban a magzati rendellenességek szűrésére, a meddőségi vizsgálatokra és az onkológiai molekuláris diagnosztikára specializálódott Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum vezetője hangsúlyozta, hogy nagy szükség van egy erős érdekképviseleti, szakmai szervezetre a privát egészségügyi ellátásban.

„Az IGC nagy hangsúlyt fektet a jogszabályi és szakmai előírások, sztenderdek betartására, szigorú szakmai protokollok alapján dolgozunk és büszkék vagyunk a prudens, transzparens működésre. Gondot akkor jelenthet mindez, ha a szürkezónában működő iparági szereplők miatt ez piaci versenyhátrányhoz vezet – mutatott rá Dr. Soós Miklós, az IGC ügyvezető igazgatója. A hazai piacon számos versenykorlátozó intézkedéssel kell felvennünk a harcot, de továbbra is a fair versenyhelyzet kialakítására törekszünk, ezen belül is az állami, illetve a privát szolgáltatások világos elválasztására. Meggyőződésem, hogy a piacnak az egységes szakmai protokollok felé kell elmozdulnia.”

Az ügyvezető igazgató példaként említette, hogy miközben a molekuláris diagnosztikában naponta születnek új eredmények, az egyes eljárások engedélyeztetése évekig tart, és ez erőteljesen fékezi az iparágat.

Átfogó genetikai szűrési portfólió

Az IGC, amely több mint 40 szakorvost foglalkoztat, élen jár a magzati rendellenességek szűrésében, hazánkban az összes ilyen szűrés 10%-át itt végzik, évente mintegy 20 000 prenatális vizsgálatot.

A legnépszerűbb prenatális szűrések az alap genetikai ultrahang mellett a kombinált tesztek és a non-invazív prenatális tesztek. A kombinált tesztet szinte mindegyik kismama kéri, a non-invazív tesztek száma is évről-évre nő. A non-invazív prenatális tesztek csúcskategóriának számítanak: technológiájuk általában az újgenerációs szekvenáláson alapszik, szabad magzati DNS-t vizsgálnak anyai vérből.

A non-invazív tesztek annak is köszönhetik népszerűségüket, hogy vetélési kockázat nélkül adnak 99% feletti érzékenységű eredményt. Ezek közé tartozik a hazánkban kizárólag az IGC-nél és partnereinél elérhető NIFTY teszt, amely 94 magzati genetikai rendellenességet tud kimutatni 99% feletti megbízhatósággal.

Az IGC igazgatója hangsúlyozta, hogy habár ez a szűrőcsomag nagyon nagy biztonságot ad a szülőknek, de a 100%-os biztonság soha nem érhető el, a cél annak minél eredményesebb megközelítése. Ehhez ad szilárd szakmai hátteret az eddig elvégzett 80-90 ezer szűrés.

A friss szakmai eredmények felhasználásával zajló szűrések reményt adnak az örökletes betegségeket hordozó családoknak is: a vizsgálatok segítségével nekik is jó eséllyel születhet egészséges gyermekük.

Az országban jelenleg csak az IGC-ben végeznek preimplantációs genetikai diagnosztikát (PGD), amely a monogénes betegséget hordozó, valamint a kromoszómális rendellenességgel bíró pároknál lombikprogram keretei között teszi lehetővé az embriók genetikai vizsgálatát.

„A PGD egy-egy család esetében az évszázados átok megszakadását jelentheti. Célunk az érintett családok vérvonalában időről időre megjelenő ’mumusok’ kiszűrése, mint például a vérzékenység, az izomsorvadás vagy a cisztás fibrózis. A komoly szakmai rutint igénylő komplex eljárások eredményeképpen, amelyeket csak mi végzünk Magyarországon, intézményünk egyre sikeresebb, egyre több egészséges babánk születik” – mondta el Dr. Soós Miklós.

Az IGC sikeres munkájának gyümölcse az évek során örökletes betegséget hordozó családokban világra jött 80-100 egészséges baba. A párok közül sokan nem is mertek volna gyermeket vállalni a rendellenességek magas kockázata miatt, esetleg beteg gyermekük született volna a szűrések hiányában.

Komplex meddőségi kivizsgálás

Az IGC nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a meddőségben érintett, aggódó párok ne csak szakmailag, de emberileg is magas színvonalú szolgáltatást kapjanak, és lehetőleg minden vizsgálatot egy helyen, egy időben elvégezzenek a meddőség okainak feltárására, mielőtt a szülők lombikbébi programhoz fordulnának.

Az IGC népszerű 30 napos meddőségi kivizsgálási csomagja rendkívül rövid idő alatt teszi lehetővé a babát tervező párok számára a teljeskörű genetikai, immunológiai, hormonális kivizsgálásokat, valamint a nőgyógyászati és andrológiai szűréseket. Segítségével a párok sokkal gyorsabban kapnak komplex képet arról, van-e olyan rendellenesség, melynek kezelésével, meggyógyításával a kívánt gyermekáldás lombikprogram nélkül is lehetővé válik.

„Célunk, hogy minél több baba természetes fogantatását támogassuk. Amennyiben csak a mesterséges megtermékenyítés a járható út, az in vitro fertilizációs központokkal szoros együttműködésben segítjük a párokat. – fogalmazott Dr. Soós Miklós. Meddőségi tesztjeinkben egyaránt alkalmazzuk a molekuláris genetikai diagnosztika eredményeit és a hagyományos ultrahangvizsgálatot, ami szintén nélkülözhetetlen a meddőségi vizsgálatoknál. A hozzánk érkező párok ugyanolyan magas színvonalú ellátásban részesülnek, mint Nyugat-Európában.”

A legmodernebb technológiával a daganatos betegségek ellen

A szakorvosok hangsúlyozzák, hogy sok daganatos betegség gyógyítható, ha időben felismerik. A rákos megbetegedések hozzávetőleg 5-10%-a köthető örökletes genetikai hibákhoz, az ilyen esetekben egyes daganattípusok családi halmozódása figyelhető meg. Az IGC profiljában meghatározó súllyal van jelen az onkológiai molekuláris diagnosztika, melynek egyik ága az öröklődő rákhajlam-szűrővizsgálatok. Ezeknek kiemelkedő jelentősége van a prevencióban: az örökletes rákhajlammal érintettek esetében például a szűrővizsgálatok gyakoriságának növelésével biztosítható, hogy a daganat időben, jól gyógyítható stádiumban kerüljön felismerésre.

Ha pedig már kialakult a tumor, akkor a centrum szakemberei az optimális kezelés megtalálásában tudnak segítséget nyújtani. A szakorvosi konzultáción megismerkedhetünk a személyre szabott daganatterápiával, amelynek célja, hogy molekuláris diagnosztikai vizsgálataink eredménye alapján a beteget a daganatára specifikusan ható készítménnyel kezelhessék. A vizsgálatnak köszönhetően arra is fény derülhet, hogy az adott tumorra célzottan ható terápiás szer hazánkban még nem, de más országban, akár klinikai vizsgálat keretében már elérhető.

Az évek során már közel 240 000 pácienst ellátó Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum szakmai profilja tovább bővül: a napokban kezdődtek meg azok a kardiogenetikai szűrések, amelyek célja az örökletes szívbetegségek vizsgálata, például a hirtelen szívleállás kockázatának felmérése.

***

További információ:

Sevcsik M. Anna
Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum
Tel.: +36 30 515-5999
E-mail: sevcsik.anna@gendiagnosztika.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
E-mail: olah.peter@publicrelations.hu

A Primus Egyesületről

A Primus Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A Primus Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, a FirstMed, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

• 2019 első felében a FirstMed, az Istenhegyi Klinika, a Medserv és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet csatlakozott a magánegészségügyi érdekvédelmi ernyőszervezethez.
• A vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatók többsége már Primus-tag.
• Mostanáig 5 alapító tag szerzett jogosultságot a „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegy használatára, idén mindegyik alapítónál lezárul az audit.

Budapest, 2019. július 29. – A FirstMed, az Istenhegyi Klinika, a Medserv és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet csatlakozásával 2019 júliusára a legnagyobb hazai privát egészségügyi szolgáltatók többsége tagja az iparág érdekvédelmi szervezetének a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének, öt tagvállalat pedig már az egyesület által létrehozott „Minőségi Magánegészségügyi Szolgáltató” iparági védjegy megszerzéséhez szükséges szigorú auditfolyamatot is teljesítette. A taglétszám bővülésének és a tagok védjegyszerzési aktivitásának köszönhetően a Primus egyre markánsabban támogatja a pácienseket a betegközpontú, a betegjogokat szem előtt tartó és jogkövetően működő magánegészségügyi szolgáltatók kiválasztásában, ősszel pedig átfogó lakossági kampányt indít a védjegy széles körű megismertetésére. 

Két évvel ezelőtt döntöttek úgy a hazai magánegészségügyi szektor legnagyobb meghatározó szereplői, hogy közösen lépnek fel a privát egészségügyi intézmények működését nehezítő piaci problémákkal szemben. A 2017 tavaszán 12 vezető iparági szolgáltató által életre hívott érdekvédelmi ernyőszervezet – a Primus Egyesület – legfontosabb céljául az átlátható piaci viszonyok megteremtését, az ellátási színvonal emelését és a magánegészségügyi szektor kifehérítését, valamint egy megkülönböztető iparági védjegy kialakítását jelölte meg.

Az egyesület 2019 első felében négy jelentős piaci szereplővel bővült: a nonstop gyermekgyógyászati ellátást biztosító Svábhegyi Gyermekgyógyintézet; a privát sürgősségi és családorvosi ellátás piacvezető szolgáltatója, a FirstMed; a komplex egészségmegőrző szolgáltatásokat kínáló Istenhegyi Klinika, illetve Magyarország legnagyobb patológiai-citopatológiai háttérellátást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatója, a Medserv is csatlakozott a Primushoz.

„Egyértelmű piaci visszajelzés számunkra, hogy két évvel az egyesület elindítása után a vezető hazai privát egészségügyi szolgáltatók többsége már a Primus tagja. A második félévben további belépőkkel számolunk, és céljaink változatlanok: azt szeretnénk elérni, hogy a magánszektor dinamikus növekedésével együtt továbbra is a megbízható, jogkövető és etikusan működő, valamint a betegek biztonságát maximálisan szem előtt tartó szolgáltatók domináljanak a piacon” – fogalmazott Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

„A FirstMed már az elmúlt 20 évben is a Primus által kitűzött célok és értékek mentén működött: átlátható és magas színvonalú ellátást biztosítunk pácienseinknek. Örülök, hogy a Primushoz csatlakozó meghatározó piaci szereplőkkel együttműködve mindezt Magyarországra, az egész iparágra is kiterjeszthetjük” – mutatott rá Dennis A. Diokno, a FirstMed alapító tulajdonos-vezérigazgatója.

Kollár Mihály, az Istenhegyi Klinika és a Medserv ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: „Bár mindkét általunk képviselt magánegészségügyi intézmény a piaci átlagot jóval meghaladó növekedésen ment keresztül az elmúlt években, mégis azt tapasztaljuk, hogy a piaci szereplőknek együttesen, összefogva van meghatározó érdekérvényesítő képessége”.

A dinamikusan bővülő piac strukturális átalakulásai az egyesület tagságát is érintették. Az alapító társaságok közül kettőt – ugyancsak Primus-tag – versenytársak vásároltak meg: 2018 elején az Affidea Magyarország a Főnix-Med magánegészségügyi érdekeltségeit szerezte meg, míg 2018 végén a Synlab olvasztotta magába a CentrumLabot. A Róbert Károly Magánkórház tavalyi eladását követően az új tulajdonos már nem vett részt az érdekképviseleti munkában, és egyesületi tagságát 2019-re nem újította meg, valamint a Budai Egészségközpont – sikeres védjegyszerzését követően – az ügyvezető igazgató személyes döntése nyomán 2019 májusában kilépett az egyesületből.

Feketén-fehéren

A transzparensen működő hazai magánegészségügyi szolgáltatási piac dinamikusan, körülbelül évi 15%-kal növekszik. A háztartások is egyre többet költenek az egészséggel összefüggő kiadásokra, ez az összeg éves szinten eléri az 1000 milliárd forintot, a teljes GDP-arányos költés hozzávetőleg egyharmadát. A Primus adatai szerint ugyanakkor a hazai magánszolgáltatók éves forgalmának egyharmada, azaz legalább 100 milliárd forint az iparág szürkezónájába esik. Ez is azt jelzi, hogy szükséges a magánegészségügyi szektor kifehérítése, a betegjogok eredményesebb érvényesítése.
A Primus-tagok egyetértenek abban, hogy a szolgáltatók – az állami költségvetés mellett – elsősorban a betegek érdekeit szolgálják, ha támogatást és figyelmet azok a szolgáltatók kapnak, amelyek transzparensen, jogkövetően és a betegjogokat szem előtt tartva működnek.

Mindezek figyelembevételével az érdekvédelmi szervezet 2018-ban létrehozta és bevezette a páciensek orientációját segítő „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet, amelyet szigorú szakmai minősítési eljárás végén szerezhetnek meg a szolgáltatók.
A védjegy elnyerésének és használatának feltétele a független auditorok által végzett komplex audit teljesítése, valamint az előre nem bejelentett próbavásárlások pozitív eredménye. A védjegyezési folyamaton elsőként az egyesület alapító tagjai mennek keresztül, ezután minden hazai privát szolgáltató számára lehetővé válik a védjegy megszerzése.

„A Primus Egyesület által életre hívott minőségbiztosítási rendszer egységes minőségi standardot, ezáltal egy igazodási pontot ad az ügyfeleknek, amikor magánegészségügyi intézményt választanak. Célunk a Primus-védjegy mielőbbi megszerzése, valamint aktív Primus-tagként az iparág és – rajta keresztül – a páciensek érdekeit szolgáló piaci kezdeményezések támogatása” – húzta alá Kollár Mihály, az újonnan csatlakozott Istenhegyi Klinika és a Medserv ügyvezető igazgatója.

Az Affidea Magyarország Kft. és a Rózsakert Medical Center Kft. 2018-as sikeres védjegyszerzése után 2019 első negyedévében a Pozitron-Diagnosztika Kft., a Duna Medical Center Zrt. és a Doktor24 Cégcsoport is megszerezte a megkülönböztető iparági minősítést. A szakmai audit a tervek szerint ez év őszéig minden alapító tagnál megtörténik, ezt követően a Primus – karöltve a minősített szolgáltatókkal – átfogó lakossági kampányt indít a védjegy megismertetésére.

***

Háttér-információk
A Primus Egyesület új tagjairól

A FirstMed 1999 óta vezető szerepet tölt be a magánegészségügyi ellátásban Magyarországon, legyen szó akár hazai vagy külföldi páciensek kezeléséről. A klinika büszke a nyílt és átlátható működési folyamataira, valamint a megbízható, körültekintő és magas minőségű ügyfélkiszolgálására. A FirstMed betegközpontú csapatában ma már több mint 100 orvos, valamint nővérek, radiológiai és laboratóriumi szakemberek biztosítják a klinika több mint 30 szakellátásához szükséges szakmai hátteret. Munkatársaik és az orvosi személyzet tagjai nemzetközi tapasztalattal és magas szintű angolnyelv-tudással rendelkeznek. A FirstMed alapellátása, valamint szakrendelései és diagnosztikai szolgáltatásai munkanapokon 8 és 20 óra között, gyermekgyógyászati, ortopédiai és általános orvosi ellátásai hétvégén 9 és 15 óra között vehetők igénybe a Hattyúházban.

A már több mint két évtizedes múltra visszatekintő Istenhegyi Magánklinika olyan speciális járóbeteg-szolgáltatásokat is kínál, amelyek más szolgáltatónál nem érhetők el itthon. Ezek közé tartozik, például, a női inkontinenciakezelés, illetve a hűtött termoterápiás prosztatakezelés férfi pácienseknek. Rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén az intézményben lehetséges az aspirációs citológiai vizsgálat is, amely nagy segítséget jelent a diagnózis pontosításában és a szükséges kezelés meghatározásában. Az Istenhegyi Magánklinika már működése első éveiben egynapos sebészeti műtétekkel bővítette tevékenységét. Jelenleg két műtőben számos műtéti területen végeznek beavatkozásokat 14 betegággyal, idén már több mint kétezer alkalommal.

Az 1996-ban alakult Medserv Kft. a legnagyobb patológiai-citopatológiai háttérellátást nyújtó magánegészségügyi szolgáltató Magyarországon, amely évente 250 000 leletet ad ki. A Medserv komplett patológiai ellátást nyújt megrendelői, elsősorban az állami és magánegészségügyi intézmények számára az alapvizsgálatoktól a speciális vizsgálatokig, mint például a molekuláris patológiai vizsgálatok. Az intézmény szakembergárdája több helyszínen nagy gyakorlattal végez vékonytű- és core-biopsziás mintavételt, illetve aspirációs citológiai vizsgálatokat, évtizedes tapasztalattal végzik a citológiai minták értékelését. Kiemelkedően nagy számban végeznek ultrahangvezérelt biopsziát, hazánkban ezeken belül is egyedülálló az elvégzett hasüregi vékonytű-biopsziák száma.

A Primus Egyesületről
A Primus Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A Primus Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, a FirstMed, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

További információ:

Leitner György elnök
Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

• Sikeres szakmai auditot követően Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató lett a Pozitron- Diagnosztika Központ
• A dél-budai privát egészségügyi központ a képalkotó diagnosztika területén kínál szolgáltatásokat a rákdiagnosztikától a cardio-CT-ig
• A szakmai audit és védjegy célja a betegek jogainak érvényesítése és a jogkövető módon működő piaci szereplők megkülönböztetése
• A magánegészségügyben elköltött évi 300 milliárd forint egyharmada – mintegy 100 milliárd forint – a szektor szürkezónájába kerül

 

Budapest, 2019. június 18. – A Pozitron-Diagnosztika Kft. is megszerezte a transzparens, jogkövető és etikus magánegészségügyi szolgáltatók számára létrehozott iparági minősítést, így jogosulttá vált a „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegy használatára. A védjegyet a legnagyobb hazai privát egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület alapította tavaly. A szigorú tanúsítási folyamatot elsőként az egyesület alapító tagjánál folytatják le, majd ezt követően bármelyik hazai szolgáltató kérheti. Az auditok és a próbavásárlások során a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását vizsgálják. A szakmai értékelések szerint a védjegy használata jelentős versenyelőnyt biztosít az évi 300 milliárd forintos hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak.

 

Az idén alapításának 15. évfordulóját ünneplő Pozitron-Diagnosztika Kft. a hazai magánegészségügyi szolgáltatók elit klubjába lépett, hiszen az Affidea Magyarország és a Rózsakert Medical Center után harmadikként szerezte meg a transzparens, jogkövető és etikus privát egészségügyi szolgáltatók számára létrehozott iparági minősítést. Mint Kókay András, a vállalat ügyvezető igazgatója bejelentette, a Pozitron teljesítette a szakmai védjegy megszerzéséhez szükséges kritériumokat, és ezzel jogosulttá vált a védjegyhez kapcsolódó „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” megkülönböztető minősítés használatára is.

„A Pozitron sikerének kulcsa a folyamatos fejlesztés és szakmai fejlődés, ebbe a folyamatba pedig szervesen illeszkedik a munkákat elismerő tanúsítvány megszerzése – értékelte a védjegy jelentőségét Kókay András. Vállalatunk 2004-es alapítása óta világos a cél: arra törekszünk, hogy teljes körű diagnosztikai szolgáltatásokat nyújtsunk, lefedjük a képalkotó diagnosztika minden területét. Büszkék vagyunk rá, hogy ebben az évben már elmondhatom, elértük a kitűzött célt.”

A Pozitron-Diagnosztika Központ élen jár az onkoligiai diagnosztikában mára már elfogadottá vált PET-CT alkalmazásában. A PET-CT vizsgálat, amely a pozitron emissziós tomográfia (PET) és a computeres tomográfia (CT) kombinációja, az egyik legkorszerűbb képalkotó módszer, legfőbb előnye, hogy nem csupán a kórkép felállításában, hanem a rák korai felismerésében, a jóindulatú és rosszindulatú daganatok elkülönítésében és a megfelelő terápia kiválasztásában is segíti az orvosokat.

 

A közel két évtizedes múltra visszatekintő vizsgálati módszert elsősorban a daganatos betegségek diagnosztikájában alkalmazzák, hiszen már akkor is kimutathat kóros elváltozásokat, amikor a daganatot a hagyományos módszerekkel még nem lehet diagnosztizálni. Az eljárás lényege a gyorsaság és a nagy érzékenység, így egy vizsgálat kiváló képminőségben igen rövid idő alatt, alacsony sugárterhelés mellett is elvégezhető.

 

A gyorsabb és hatékonyabb ellátás a beteg gyógyulási esélyeit is jelentősen megnöveli, és csökkenti a kezelési költségeket. A Pozitronban az évek során elvégzett 53 ezer PET-CT vizsgálatból 11 ezer volt privát finanszírozású.

Már korai, enyhe kardiológiai panaszok esetén is egyre gyakrabban alkalmazzák a gyors és fájdalommentes cardio-CT vizsgálatot, amelynek segítségével gyakorlatilag 100 százalékosan ki lehet zárni a koszorúérproblémákat.

 

„Mintegy 5500 szív-CT vizsgálatot végeztünk el az elmúlt évtizedben – emelte ki Kókay András ügyvezető igazgató. Központunkban működik az ország egyik legmodernebb sokszeletes CT-berendezése, amely a milliméternél is vékonyabb szeletekben készít képeket szívről. A cardio-CT lehetővé teszi a szívbeteg páciensek vizsgálatát is, hiszen egy olyan, állandóan mozgásban lévő szerv esetén, mint a szív, speciális CT-berendezésre van szükség.”

 

Hagyományos CT-vizsgálatból már több mint tízezret végeztek a Pozitron központjában. A képalkotó vizsgálatok köre folyamatosan bővül, 2017 óta a komplex emlődiagnosztikai vizsgálat is elérhető.

A folyamatos szolgáltatásbővítés eredménye a kardiológia, a pszichiátria, az endokrinológia és a szükséges labordiagnosztikai szolgáltatások bevezetése is. Az ügyvezető igazgató jelentős előrelépésnek tekinti, hogy az év második felétől az évek óta tervezett MR-berendezés is szolgálatba áll. A mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás nem használ röntgensugarakat a felvétel készítése során, így nem jár sugárterheléssel. Az MR-vizsgálatokhoz a Pozitron épületét is bővíteni kellett, a zárt MR-készülék az új szárnyban kap helyet.

„Cégünk nem csak az orvosi szolgáltatásokkal foglalkozik, hanem a diagnosztikában alkalmazott izotópok és az azokkal jelzett nyomjelzőanyagok előállításával is, melyeket saját részecskegyorsítóval is rendelkező radiokémiai üzemünkben állítunk elő – tette hozzá Kókay András. A gyorsan bomló izotóppal jelzett nyomjelzőanyagot a PET-CT vizsgálatokhoz használjuk fel, illetve más szolgáltatók számára értékesítjük, akár külföldön is.”

 

Védjegy: garancia a betegeknek

A hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által 2017-ben alapított Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete célja, hogy a minőségi szolgáltatók helyzetbe hozásával segítse a pácienseket a betegközpontú és jogkövetően működő gyógyintézmények kiválasztásában.

„A Primus Egyesület tagjai ezért határozták el a védjegy létrehozását, amelyet szigorú szakmai minősítési eljárás végén kaphatnak meg a magánegészségügyi iparág szereplői. A független auditorok által végzett komplex audit és az előre nem bejelentett próbavásárlások eredménye olyan tanúsítvány, amely mögött valós teljesítmény és szigorú szakmai elvárások állnak” – hangsúlyozta Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

Az Egyesület alapító tagjainak auditálása után a privát szolgáltatók méretüktől függetlenül kérhetik a tanúsítási eljárást, hiszen az auditot nem kötötték sem árbevételhez, sem egyéb gazdálkodási kritériumhoz.

„Minden hazai magánegészségügyi szolgáltató számára elérhetővé tesszük az iparági minőségbiztosítást jelentő védjegyet – fűzte hozzá Leitner György. Azaz nemcsak a legnagyobb piaci szereplők, de akár a kritériumoknak megfelelő mikroszolgáltatók is részt vehetnek a tanúsítási folyamatban, és élvezhetik a védjegy nyújtotta előnyöket.”

Az egészségügyi szolgáltatók szakmai elismertségének növelése mellett elsősorban a betegek profitálnak abból, hogy megbízható helyre fordulhatnak problémáikkal. Betegbiztonsági szempontból is problémát jelent, hogy nem minden szolgáltató ad számlát az ellátásról, emiatt sérülnek a betegjogok, nem érvényesíthetők a garanciák, a későbbiekben nehéz számon kérni a szolgáltatót.

Az a vállalkozás, ahol a próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el, nem szerezheti meg a védjegyet. További kizáró ok a szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, illetve az is, ha a szolgáltatónak nincsen felelősségbiztosítása.

Az egészségügyi auditot négy hazai tanúsító vállalat konzorciális formában végzi: a DNV Business Assurance Magyarország Kft., az SGS Hungária Kft., a DEKRA Certification Kft. és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. közösen biztosítja a vállalati auditokat. Az előre be nem jelentett próbavásárlásokat a Mystery Visit Piackutató és Tanácsadó Kft. végzi évtizedes tapasztalattal és rendszeresen képzett próbavásárlói csapatával. Az egészségügyi szolgáltatók minden olyan részlegén, telephelyén próbavásárlást végeznek, ahol éves átlagban naponta legalább 10 beteget látnak el.

Az auditok és a próbavásárlások során három területet – a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását – vizsgálnak részletesen.

A védjegy megszerzéséhez az auditor és a próbavásárló pozitív minősítése szükséges, a folyamat végén pedig az érintett egészségügyi szakágazatok képviselőiből álló Tanúsítási Bizottság dönt a védjegy megítéléséről. A Bizottság védjegyhasználati szerződést köt a feltételeket teljesítő szolgáltatókkal, ám a minősítés csupán egy évre szól, a jogosultaknak évente meg kell újítaniuk egy új eljárás keretében. Ez garantálja, hogy a védjegy mindig a tartósan magas színvonalú és megbízható ellátást jelentse.

 

300 milliárd forint a tét

A hazai magánegészségügyi piac évek óta dinamikusan, évi 4-5%-kal növekszik, és a háztartások is egyre többet költenek az egészséggel összefüggő kiadásokra, éves szinten az összeg eléri az 1000 milliárd forintot. A gyógyulásra fordított kiadások egyharmadát a magyarok ma már saját zsebből fizetik: a Primus Egyesület felmérése szerint a magánszolgáltatók évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy ennek az összegnek az egyharmada, azaz 100 milliárd forint a szürkezónába esik.

Érezhetően nő az igény a rövidebb várakozási időt és magas színvonalú ellátást kínáló privát szolgáltatók iránt, az átlátható módon működő, betegközpontú intézmények erősítése és szakmai elismerése egyaránt szolgálja a páciensek, a piaci szereplők és az állami költségvetés érdekét. Erre ígér garanciát a „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegy.

***

Háttér-információk

A Primus Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A Primus Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, , a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, elvégeztek ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

 

További információ:
Kókay András ügyvezető igazgató
Pozitron-Diagnosztika Kft.
www.pet.hu

Leitner György elnök
Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

• Sikeres szakmai auditot követően Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató lett a Duna Medical Center
• A DMC nemzetközileg is elismert szakembergárdája 45 szakterületen segíti a betegek gyógyulását
• A magánegészségügyi ellátás egyik vezető szolgáltatója a közeljövőben 130 ágyas kórházzal bővül

 

Budapest, 2019. június 18. – A Duna Medical Center is sikeresen teljesítette az átlátható, jogkövető és magas színvonalon szolgáltató magánegészségügyi intézmények számára létrehozott szakmai védjegy megszerzésének feltételeit, ezért a 45 terápiás területen járóbeteg-ellátást kínáló, tavaly 80 ezer esetet ellátó intézmény is a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltatók exkluzív táborába került. A páciensek 98 százaléka által ajánlott központ a közeljövőben 22 ezer négyzetméteres kórházi részleggel bővül, ami a már meglevő – évi mintegy 1800 műtétet kiszolgáló – fekvőbeteg-ellátást mintegy tízszeresére bővíti. A védjegyet a legnagyobb hazai privát egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület alapította tavaly.

 

A magyarországi magánegészségügyi ellátás egyik legjobban felszerelt központja, a Duna Medical Center is sikeresen zárta a független szakmai minősítés folyamatát, ezzel jogosulttá vált a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegy használatára. A hazai privát egészségügyi intézmények ernyőszervezete, a Primus Egyesület által alapított szakmai védjegyet a transzparens, jogkövető és etikus privát szolgáltatók szerezhetik meg komplex auditálási folyamat eredményeként.

Bartók János vezérigazgató hangsúlyozta, hogy jelentős szakmai elismerésnek tekintik az iparági védjegyet, ami azt jelzi, hogy a Duna Medical Center (DMC) sikeresen biztosít folyamatos magas minőségű szolgáltatást egyre bővülő ügyfélköre számára.

„Működésünk első időszakában pácienseink visszajelzései jelentették az elsődleges és legfontosabb szakmai minősítést, büszkék vagyunk, hogy több mint 98 százalékuk ajánl minket ismerőseinek, családtagjainak – mondta a DMC-csoport vezérigazgatója. – A már korábban megszerzett ISO-tanúsítvány mellett azonban szükségesnek tartjuk a független szakmai értékelést is a rendkívül heterogén hazai privát egészségügyi piacon, ezért fogtunk össze a szektor meghatározó szereplőivel, és alapítottuk meg érdekvédelmi egyesületünket, a Primust.”

Leitner György, a Primus Egyesület elnöke úgy fogalmazott: „Egyértelműen szükség van egy erős minőségbiztosítási rendszerre és a magánegészségügy kifehérítésére. Az egyesület mindössze kétévnyi működés után jelentős eredményeket tud felmutatni, többek között az iparági védjegy létrehozását. Segíteni szeretnénk a betegek tájékozódását, hogy a ma már szinte átláthatatlan kínálatból olyan magánrendelőket, privát klinikákat válasszanak, ahol garantáltan színvonalas, minőségi ellátást kapnak”.

 

A Duna Medical Center páciensei az ötfokozatú skálán 4,89 pontra értékelték az ott dolgozó orvosok munkáját. Mindez azért is figyelemre méltó, mivel tavaly 80 ezer esetet láttak el, és az intézmény megalakulása óta több mint 4500 műtétet végeztek elsősorban az urológia, az onkológia, a nőgyógyászat, a szemészet, az ortopédia és a sebészet területén.

„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy az auditálási folyamat során rengeteg próbavásárlást tartottak az intézményben, és a kiugróan magas betegforgalom mellett is mindent rendben találtak az auditorok” – emelte ki a vezérigazgató.

A Duna Medical Center az egyik vezető szereplő a magán-egészségügyi ellátásban: 244 orvos és 139 munkatárs gondoskodik arról, hogy páciensei szinte minden egészségügyi problémájukkal az intézményhez tudjanak fordulni: 45 szakterületen nyújtanak ellátást. Elhivatott és elismert szakemberei folyamatosan vesznek részt szakmai továbbképzéseken.

„Személyre szabott, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtunk szinte az összes terápiás területen a legmodernebb berendezésekkel. A szükséges kezelést betegeink modern környezetben vehetik igénybe. Orvosaink és konzulenseink kiváló szakemberek, többen külföldről tértek haza, és nálunk folytatják hivatásukat. Az intézmény alapításától az a célunk, hogy tartósan a lehető legmagasabb ellátási színvonalat biztosítsuk” – húzta alá Bartók János.

A betegek kezelésében a komplexitás érvényesül, amire jó példa a DMC elhízás elleni programja. Ebben ugyanis a szakorvos mellett dietetikus, edző és pszichológus is segít a páciensnek, hogy megszabaduljon túlsúlyától, ezenkívül számos invazív és műtéti eljárást is alkalmaznak eredményesen ezen területen.

 

Bővülő fekvőbeteg-ellátás: átadás előtt az új kórház

A Duna Medical Center szakrendelője és sebészeti központja 2015-ben kezdte működését, és a tervek szerint idén befejeződik a DMC kórházának építése is. Ezzel Magyarországon elsőként jön létre világszínvonalú komplex magánegészségügyi intézmény.

A 22 ezer négyzetméteres kórházi részlegen 130 betegágy, felnőtt- és koraszülött (PIC II.)-intenzívosztály, illetve a 6 műtő, 1 császárműtőn kívül labor, valamint diagnosztikai részlegek is helyet kapnak.

 

Bartók János arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna Medical Center kórháza lesz az első olyan privát egészségügyi intézmény itthon, amelyikben programozott műtéti beavatkozásokat és kezeléseket végeznek szinte valamennyi orvosi szakterületen. Az intézmény szakrendeléseihez és sebészeti központjához hasonlóan a teljes kapacitás mellett mintegy 600 munkatárssal üzemelő új kórházban is korszerű felszerelés segíti majd a betegek gyógyulását és az orvosok munkáját.

 

Megbízható intézmények védjegye

A hazai magánegészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által 2017-ben alapított Primus Egyesület célja, hogy a minőségi szolgáltatók helyzetbe hozásával segítse a pácienseket a betegközpontú és jogkövető működésű gyógyintézmények kiválasztásában. A szakmai minősítési eljárást független auditorok végzik: az előre be nem jelentett próbavásárlások a gyakorlatban tesztelik az intézmények működését. Három területet vizsgálnak részletesen: a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását.

„A Primus Egyesület alapító tagjainak auditálása után a privát szolgáltatók méretüktől függetlenül kérhetik a tanúsítási eljárást, hiszen az auditot nem kötöttük sem árbevételhez, sem egyéb gazdálkodási kritériumhoz” – árulta el Leitner György.

 

Az egyesület elnöke hozzátette, elsősorban a betegek profitálnak abból, hogy megbízható helyre fordulhatnak problémáikkal. Betegbiztonsági szempontból problémát jelent az is, hogy nem minden szolgáltató ad számlát az ellátásról, emiatt sérülnek a betegjogok, nem érvényesíthetők a garanciák, a későbbiekben nehéz számonkérni a szolgáltatót.

Az a vállalkozás, ahol a próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el, nem szerezheti meg a védjegyet. További kizáró ok a szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, illetve az is, ha a szolgáltatónak nincsen felelősségbiztosítása.

 

Évente 1000 milliárd forintot költünk gyógyulásra

A hazai magánegészségügyi piac évi 4-5 százalékkal növekszik, és a háztartások is egyre többet költenek az egészséggel összefüggő kiadásokra, éves szinten az összeg eléri az 1000 milliárd forintot. A gyógyulásra fordított kiadások egyharmadát a magyarok ma már saját zsebből fizetik: a Primus Egyesület felmérése szerint a magánszolgáltatók évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak. Problémát jelent azonban, hogy ennek az összegnek az egyharmada, azaz 100 milliárd forint a szürkezónába esik.

Nemcsak a páciensek számára, de a szolgáltatóknak és az állami költségvetésnek is fontos, hogy a betegek egyre nagyobb arányban az átlátható működésű betegközpontú intézményeket vegyék igénybe, ha privát szolgáltatóhoz fordulnak. Erre garancia a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegy.

***

Háttér-információk

A Primus Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A Primus Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, a FirstMed, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, elvégeztek ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

 

További információ:
Bartók János vezérigazgató
Duna Medical Center
www.dunamedicalcenter.org

Leitner György elnök
Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

• A magánegészségügyi szolgáltatók a munkáltatók társfinanszírozóként való bekapcsolását kérik az egészségügyi rendszerbe
• A rossz egészségi állapotból eredő teljesítménycsökkenés és a táppénzes napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős teher. Évről-évre nő a táppénzes napok száma: 2016-ban több mint 1,1 millió táppénzes eset és 25 millió táppénzes nap
• Az egészséges dolgozó növeli a vállalatok hatékonyságát és versenyképességét, és csökkenti az egészségre fordított állami kiadásokat

Budapest, 2018. október 4. – A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete a szakminisztériumokhoz eljuttatott levélben kéri, hogy a kormányzat teremtse meg annak a jogi kereteit, hogy a dolgozóknak nyújtott egyes egészségügyi szolgáltatásokat köztehermentesen finanszírozhassák a munkaadók. A Primus Egyesület rámutat: a kormányzat már 2016-ban foglalkozott ezzel a lehetőséggel, amikor jogszabálymódosítással tette volna lehetővé az ilyen konstrukciók kialakítását, de a javaslat az utolsó pillanatban kikerült az elfogadott törvénycsomagból. Az Egyesület szerint a munkáltatók által adómentesen adható prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatásokból minden érdekelt profitálhat. A munkaadók új finanszírozóként csökkentenék az alulfinanszírozott hazai egészségügyi ellátórendszer terheit, a vállalatok termelékenységét javítanák az egészségesebb és lojálisabb dolgozók, a munkavállalók pedig magas szintű egészségügyi szolgáltatásokból profitálhatnának.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy hazánkban is lehetőség legyen adómentes munkáltatói juttatásként prevenciós és ellátási célú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani.

“Az elmúlt években szabályozói szinten is megjelent az a szándék, hogy a munkáltatók társfinanszírozóként jelenjenek meg az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A Primus szerint rendkívül aktuális, és minden szereplő számára előnyös lenne az ehhez szükséges jogszabályi háttér mielőbbi megalkotása” – mondta el Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

A Primus Egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre számára váljanak elérhetővé az alapvető egészségmegőrző és betegségmegelőző szűrővizsgálatok. Ezek közé elsősorban a komplex vállalat-egészségügyi vizsgálatok, a prevenciós szűrések, továbbá az általános egészségügyi állapotfelmérés tartozik.

A Primus javaslatának lényege, hogy közvetlenül a munkáltatónak is lehetősége legyen köztehermentesen – nem pénzben kapott juttatásként – a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani. Ez komoly előrelépést jelentene a munkavállalók egészségmegőrzése terén, hiszen elsősorban szűrővizsgálatokra, illetve a járóbeteg-ellátás egyes eseteire vonatkozna.

Leitner György hozzátette: „Köztudott, hogy hazánkban kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, pedig ezek sok esetben térítésmentesen elérhetők és a szűrésekkel sok betegség megelőzhető lenne. Mi, privát egészségügyi szolgáltatók is kulcsfontosságúnak tartjuk a hazai prevenciós kultúra fejlesztését, és hogy Nyugat-Európához hasonlóan itthon is az egészségtudat lépjen a betegségtudat helyébe.”

A kezdeményezés elsősorban a közép- és a nagyvállalatok számára kívánja lehetővé tenni, hogy adómentesen kínálhassanak prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatáscsomagokat dolgozóik részére. Mindez a cégek érdeke is: az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban működést, és ezáltal versenyelőnyt jelent.

A Primus hangsúlyozza, hogy a vállalatokat is felelősség terheli dolgozóik egészségének megőrzése, illetve annak fejlesztése terén. Ezért is indokolt, hogy megjelenjenek társfinanszírozóként az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A nyugat-európai vállalati felmérések szerint egy euró befektetés az egészségfejlesztésbe akár 3-5-szörös megtérülést is hozhat.

Javaslatát a Primus Egyesület eljuttatta a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntéshozóihoz, és felajánlotta konzultációs segítségét a jogszabályi háttér, továbbá a konkrét egészségügyi szolgáltatások kidolgozásában.

Rossz bőrben a magyar – nő a táppénzes napok száma

Számos felmérés igazolja, hogy rossz a magyar lakosság általános egészségi állapota. A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

A rossz egészségi állapotból eredő egyéni teljesítménycsökkenés, a munkából kiesett napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős terhet jelent.

A KSH legfrissebb, Magyarország 2017 című kiadványa szerint a dolgozók egyre gyakrabban mennek betegszabadságra, 2014 óta 20 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. 2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót. A növekedés 2014-hez viszonyítva 21, illetve 17%-os volt. A táppénzen lévők napi átlagos száma 17%-kal 69 ezerre nőtt. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot.

A KSH említett kiadványa is hangsúlyozza, hogy a visegrádi négyek közül Magyarország költi GDP-jének legnagyobb részét az egészségügyre. Ennek ellenére mindennapos tapasztalat, hogy a rendszer alulfinanszírozott. Az OECD-tagállamok között nálunk a legmagasabb a betegek által közvetlenül (out of pocket) kifizetett összeg az egészségügyben, ennek jelentős része paraszolvencia. A Primus Egyesület javaslata közvetett módon ennek kifehérítésére is lehetőséget nyújtana .A jelenleg az államra, illetve az állampolgárokra háruló jelentős anyagi teher megosztását is elősegítené, ha az egészségügyi terhek viselésébe a munkaadók is bekapcsolódnának. Ezzel számottevően csökkenteni lehetne az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásait is.

***

A Primus Egyesületről

A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését. Ennek érdekében a szervezet „Minősített Egészségügyi Szolgáltatók” elnevezéssel saját védjegyet is alapított, melyet a megbízható, etikusan és jogkövetően működő a privát egészségügyi központok és kisebb magánpraxisok használhatnak majd, várhatóan 2018 őszétől.

A Primus Egyesületet 2017-ben alapította a 12 legjelentősebb hazai privát egészségügyi szolgáltató: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek el, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatóként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

További információ:

Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu