• Sikeres szakmai auditot követően Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató lett a Duna Medical Center
• A DMC nemzetközileg is elismert szakembergárdája 45 szakterületen segíti a betegek gyógyulását
• A magánegészségügyi ellátás egyik vezető szolgáltatója a közeljövőben 130 ágyas kórházzal bővül

 

Budapest, 2019. június 18. – A Duna Medical Center is sikeresen teljesítette az átlátható, jogkövető és magas színvonalon szolgáltató magánegészségügyi intézmények számára létrehozott szakmai védjegy megszerzésének feltételeit, ezért a 45 terápiás területen járóbeteg-ellátást kínáló, tavaly 80 ezer esetet ellátó intézmény is a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltatók exkluzív táborába került. A páciensek 98 százaléka által ajánlott központ a közeljövőben 22 ezer négyzetméteres kórházi részleggel bővül, ami a már meglevő – évi mintegy 1800 műtétet kiszolgáló – fekvőbeteg-ellátást mintegy tízszeresére bővíti. A védjegyet a legnagyobb hazai privát egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület alapította tavaly.

 

A magyarországi magánegészségügyi ellátás egyik legjobban felszerelt központja, a Duna Medical Center is sikeresen zárta a független szakmai minősítés folyamatát, ezzel jogosulttá vált a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegy használatára. A hazai privát egészségügyi intézmények ernyőszervezete, a Primus Egyesület által alapított szakmai védjegyet a transzparens, jogkövető és etikus privát szolgáltatók szerezhetik meg komplex auditálási folyamat eredményeként.

Bartók János vezérigazgató hangsúlyozta, hogy jelentős szakmai elismerésnek tekintik az iparági védjegyet, ami azt jelzi, hogy a Duna Medical Center (DMC) sikeresen biztosít folyamatos magas minőségű szolgáltatást egyre bővülő ügyfélköre számára.

„Működésünk első időszakában pácienseink visszajelzései jelentették az elsődleges és legfontosabb szakmai minősítést, büszkék vagyunk, hogy több mint 98 százalékuk ajánl minket ismerőseinek, családtagjainak – mondta a DMC-csoport vezérigazgatója. – A már korábban megszerzett ISO-tanúsítvány mellett azonban szükségesnek tartjuk a független szakmai értékelést is a rendkívül heterogén hazai privát egészségügyi piacon, ezért fogtunk össze a szektor meghatározó szereplőivel, és alapítottuk meg érdekvédelmi egyesületünket, a Primust.”

Leitner György, a Primus Egyesület elnöke úgy fogalmazott: „Egyértelműen szükség van egy erős minőségbiztosítási rendszerre és a magánegészségügy kifehérítésére. Az egyesület mindössze kétévnyi működés után jelentős eredményeket tud felmutatni, többek között az iparági védjegy létrehozását. Segíteni szeretnénk a betegek tájékozódását, hogy a ma már szinte átláthatatlan kínálatból olyan magánrendelőket, privát klinikákat válasszanak, ahol garantáltan színvonalas, minőségi ellátást kapnak”.

 

A Duna Medical Center páciensei az ötfokozatú skálán 4,89 pontra értékelték az ott dolgozó orvosok munkáját. Mindez azért is figyelemre méltó, mivel tavaly 80 ezer esetet láttak el, és az intézmény megalakulása óta több mint 4500 műtétet végeztek elsősorban az urológia, az onkológia, a nőgyógyászat, a szemészet, az ortopédia és a sebészet területén.

„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy az auditálási folyamat során rengeteg próbavásárlást tartottak az intézményben, és a kiugróan magas betegforgalom mellett is mindent rendben találtak az auditorok” – emelte ki a vezérigazgató.

A Duna Medical Center az egyik vezető szereplő a magán-egészségügyi ellátásban: 244 orvos és 139 munkatárs gondoskodik arról, hogy páciensei szinte minden egészségügyi problémájukkal az intézményhez tudjanak fordulni: 45 szakterületen nyújtanak ellátást. Elhivatott és elismert szakemberei folyamatosan vesznek részt szakmai továbbképzéseken.

„Személyre szabott, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtunk szinte az összes terápiás területen a legmodernebb berendezésekkel. A szükséges kezelést betegeink modern környezetben vehetik igénybe. Orvosaink és konzulenseink kiváló szakemberek, többen külföldről tértek haza, és nálunk folytatják hivatásukat. Az intézmény alapításától az a célunk, hogy tartósan a lehető legmagasabb ellátási színvonalat biztosítsuk” – húzta alá Bartók János.

A betegek kezelésében a komplexitás érvényesül, amire jó példa a DMC elhízás elleni programja. Ebben ugyanis a szakorvos mellett dietetikus, edző és pszichológus is segít a páciensnek, hogy megszabaduljon túlsúlyától, ezenkívül számos invazív és műtéti eljárást is alkalmaznak eredményesen ezen területen.

 

Bővülő fekvőbeteg-ellátás: átadás előtt az új kórház

A Duna Medical Center szakrendelője és sebészeti központja 2015-ben kezdte működését, és a tervek szerint idén befejeződik a DMC kórházának építése is. Ezzel Magyarországon elsőként jön létre világszínvonalú komplex magánegészségügyi intézmény.

A 22 ezer négyzetméteres kórházi részlegen 130 betegágy, felnőtt- és koraszülött (PIC II.)-intenzívosztály, illetve a 6 műtő, 1 császárműtőn kívül labor, valamint diagnosztikai részlegek is helyet kapnak.

 

Bartók János arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna Medical Center kórháza lesz az első olyan privát egészségügyi intézmény itthon, amelyikben programozott műtéti beavatkozásokat és kezeléseket végeznek szinte valamennyi orvosi szakterületen. Az intézmény szakrendeléseihez és sebészeti központjához hasonlóan a teljes kapacitás mellett mintegy 600 munkatárssal üzemelő új kórházban is korszerű felszerelés segíti majd a betegek gyógyulását és az orvosok munkáját.

 

Megbízható intézmények védjegye

A hazai magánegészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által 2017-ben alapított Primus Egyesület célja, hogy a minőségi szolgáltatók helyzetbe hozásával segítse a pácienseket a betegközpontú és jogkövető működésű gyógyintézmények kiválasztásában. A szakmai minősítési eljárást független auditorok végzik: az előre be nem jelentett próbavásárlások a gyakorlatban tesztelik az intézmények működését. Három területet vizsgálnak részletesen: a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását.

„A Primus Egyesület alapító tagjainak auditálása után a privát szolgáltatók méretüktől függetlenül kérhetik a tanúsítási eljárást, hiszen az auditot nem kötöttük sem árbevételhez, sem egyéb gazdálkodási kritériumhoz” – árulta el Leitner György.

 

Az egyesület elnöke hozzátette, elsősorban a betegek profitálnak abból, hogy megbízható helyre fordulhatnak problémáikkal. Betegbiztonsági szempontból problémát jelent az is, hogy nem minden szolgáltató ad számlát az ellátásról, emiatt sérülnek a betegjogok, nem érvényesíthetők a garanciák, a későbbiekben nehéz számonkérni a szolgáltatót.

Az a vállalkozás, ahol a próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el, nem szerezheti meg a védjegyet. További kizáró ok a szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, illetve az is, ha a szolgáltatónak nincsen felelősségbiztosítása.

 

Évente 1000 milliárd forintot költünk gyógyulásra

A hazai magánegészségügyi piac évi 4-5 százalékkal növekszik, és a háztartások is egyre többet költenek az egészséggel összefüggő kiadásokra, éves szinten az összeg eléri az 1000 milliárd forintot. A gyógyulásra fordított kiadások egyharmadát a magyarok ma már saját zsebből fizetik: a Primus Egyesület felmérése szerint a magánszolgáltatók évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak. Problémát jelent azonban, hogy ennek az összegnek az egyharmada, azaz 100 milliárd forint a szürkezónába esik.

Nemcsak a páciensek számára, de a szolgáltatóknak és az állami költségvetésnek is fontos, hogy a betegek egyre nagyobb arányban az átlátható működésű betegközpontú intézményeket vegyék igénybe, ha privát szolgáltatóhoz fordulnak. Erre garancia a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegy.

***

Háttér-információk

A Primus Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A Primus Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, a FirstMed, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, elvégeztek ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

 

További információ:
Bartók János vezérigazgató
Duna Medical Center
www.dunamedicalcenter.org

Leitner György elnök
Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

• A magánegészségügyi szolgáltatók a munkáltatók társfinanszírozóként való bekapcsolását kérik az egészségügyi rendszerbe
• A rossz egészségi állapotból eredő teljesítménycsökkenés és a táppénzes napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős teher. Évről-évre nő a táppénzes napok száma: 2016-ban több mint 1,1 millió táppénzes eset és 25 millió táppénzes nap
• Az egészséges dolgozó növeli a vállalatok hatékonyságát és versenyképességét, és csökkenti az egészségre fordított állami kiadásokat

Budapest, 2018. október 4. – A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete a szakminisztériumokhoz eljuttatott levélben kéri, hogy a kormányzat teremtse meg annak a jogi kereteit, hogy a dolgozóknak nyújtott egyes egészségügyi szolgáltatásokat köztehermentesen finanszírozhassák a munkaadók. A Primus Egyesület rámutat: a kormányzat már 2016-ban foglalkozott ezzel a lehetőséggel, amikor jogszabálymódosítással tette volna lehetővé az ilyen konstrukciók kialakítását, de a javaslat az utolsó pillanatban kikerült az elfogadott törvénycsomagból. Az Egyesület szerint a munkáltatók által adómentesen adható prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatásokból minden érdekelt profitálhat. A munkaadók új finanszírozóként csökkentenék az alulfinanszírozott hazai egészségügyi ellátórendszer terheit, a vállalatok termelékenységét javítanák az egészségesebb és lojálisabb dolgozók, a munkavállalók pedig magas szintű egészségügyi szolgáltatásokból profitálhatnának.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy hazánkban is lehetőség legyen adómentes munkáltatói juttatásként prevenciós és ellátási célú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani.

“Az elmúlt években szabályozói szinten is megjelent az a szándék, hogy a munkáltatók társfinanszírozóként jelenjenek meg az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A Primus szerint rendkívül aktuális, és minden szereplő számára előnyös lenne az ehhez szükséges jogszabályi háttér mielőbbi megalkotása” – mondta el Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

A Primus Egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre számára váljanak elérhetővé az alapvető egészségmegőrző és betegségmegelőző szűrővizsgálatok. Ezek közé elsősorban a komplex vállalat-egészségügyi vizsgálatok, a prevenciós szűrések, továbbá az általános egészségügyi állapotfelmérés tartozik.

A Primus javaslatának lényege, hogy közvetlenül a munkáltatónak is lehetősége legyen köztehermentesen – nem pénzben kapott juttatásként – a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani. Ez komoly előrelépést jelentene a munkavállalók egészségmegőrzése terén, hiszen elsősorban szűrővizsgálatokra, illetve a járóbeteg-ellátás egyes eseteire vonatkozna.

Leitner György hozzátette: „Köztudott, hogy hazánkban kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, pedig ezek sok esetben térítésmentesen elérhetők és a szűrésekkel sok betegség megelőzhető lenne. Mi, privát egészségügyi szolgáltatók is kulcsfontosságúnak tartjuk a hazai prevenciós kultúra fejlesztését, és hogy Nyugat-Európához hasonlóan itthon is az egészségtudat lépjen a betegségtudat helyébe.”

A kezdeményezés elsősorban a közép- és a nagyvállalatok számára kívánja lehetővé tenni, hogy adómentesen kínálhassanak prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatáscsomagokat dolgozóik részére. Mindez a cégek érdeke is: az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban működést, és ezáltal versenyelőnyt jelent.

A Primus hangsúlyozza, hogy a vállalatokat is felelősség terheli dolgozóik egészségének megőrzése, illetve annak fejlesztése terén. Ezért is indokolt, hogy megjelenjenek társfinanszírozóként az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A nyugat-európai vállalati felmérések szerint egy euró befektetés az egészségfejlesztésbe akár 3-5-szörös megtérülést is hozhat.

Javaslatát a Primus Egyesület eljuttatta a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntéshozóihoz, és felajánlotta konzultációs segítségét a jogszabályi háttér, továbbá a konkrét egészségügyi szolgáltatások kidolgozásában.

Rossz bőrben a magyar – nő a táppénzes napok száma

Számos felmérés igazolja, hogy rossz a magyar lakosság általános egészségi állapota. A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

A rossz egészségi állapotból eredő egyéni teljesítménycsökkenés, a munkából kiesett napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős terhet jelent.

A KSH legfrissebb, Magyarország 2017 című kiadványa szerint a dolgozók egyre gyakrabban mennek betegszabadságra, 2014 óta 20 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. 2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót. A növekedés 2014-hez viszonyítva 21, illetve 17%-os volt. A táppénzen lévők napi átlagos száma 17%-kal 69 ezerre nőtt. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot.

A KSH említett kiadványa is hangsúlyozza, hogy a visegrádi négyek közül Magyarország költi GDP-jének legnagyobb részét az egészségügyre. Ennek ellenére mindennapos tapasztalat, hogy a rendszer alulfinanszírozott. Az OECD-tagállamok között nálunk a legmagasabb a betegek által közvetlenül (out of pocket) kifizetett összeg az egészségügyben, ennek jelentős része paraszolvencia. A Primus Egyesület javaslata közvetett módon ennek kifehérítésére is lehetőséget nyújtana .A jelenleg az államra, illetve az állampolgárokra háruló jelentős anyagi teher megosztását is elősegítené, ha az egészségügyi terhek viselésébe a munkaadók is bekapcsolódnának. Ezzel számottevően csökkenteni lehetne az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásait is.

***

A Primus Egyesületről

A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését. Ennek érdekében a szervezet „Minősített Egészségügyi Szolgáltatók” elnevezéssel saját védjegyet is alapított, melyet a megbízható, etikusan és jogkövetően működő a privát egészségügyi központok és kisebb magánpraxisok használhatnak majd, várhatóan 2018 őszétől.

A Primus Egyesületet 2017-ben alapította a 12 legjelentősebb hazai privát egészségügyi szolgáltató: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek el, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatóként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

További információ:

Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

Új szakmai védjegy kínál eligazodást a betegeknek, hogy megbízható magánszolgáltatót válasszanak

• 2 vezető hazai privát egészségügyi szolgáltatónál zárult le sikeresen a védjegyhasználatra jogosító szakmai audit
• A 12 Primus-tag után – 2019 őszétől – minden piaci szereplő számára elérhetővé válik a védjegy megszerzésének lehetősége
• A cél a betegek jogainak markáns érvényesítése és a jogkövető módon működő piaci szereplők megkülönböztetése
• Évi 300 milliárd forintot költenek el a magyarok a magánegészségügyben, egyharmadát – mintegy 100 milliárd forintot – a szektor szürkezónájában

Budapest, 2018. október 16. – Az Affidea és Rózsakert Medical Center elsőként szerezte meg a transzparens, jogkövető és etikus magánegészségügyi szolgáltatók számára létrehozott iparági minősítést. A „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet és a védjegyzéshez szükséges tanúsítási folyamatot a legnagyobb hazai privát egészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Primus Egyesület szakmai iránymutatásával egy négytagú minősítői konzorcium és egy mystery shopping szolgáltató alakította ki. A független szakmai auditorok által végzett szigorú tanúsítási folyamatot elsőként az egyesület 12 alapító tagjánál folytatják le, 2019 közepéig, ezután bármely szolgáltató kérheti. A Primus rámutatott: a védjegy használata jelentős versenyelőnyt nyújt az évi 300 milliárd forintos – rendkívül heterogén színvonalú – hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak.

Két meghatározó hazai magánegészségügyi szolgáltató – az Affidea Diagnosztika és Rózsakert Medical Center (RMC) – elsőként teljesítette a szakmai védjegy megszerzéséhez szükséges kritériumokat, és a mai naptól 12 hónapon keresztül használhatja a védjegyhez kapcsolódó „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” megkülönböztető minősítést – jelentette be a kezdeményezést elindító Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete. Magyarországon ez az első eset, hogy magánegészségügyi iparág szereplői – saját elhatározásból – független szakmai alapokon nyugvó komplex auditnak vetik alá magukat.

„A hosszas – több mint egy évet felölelő – szakmai előkészítő munkával kidolgozott rendszer részletes audithoz és előre nem bejelentett próbavásárlásokhoz köti a védjegy megszerzését. Nem egy marketingcélú szimbólum bevezetéséről van szó: a független auditorok által végzett munka eredménye olyan tanúsítvány, amely mögött valós teljesítmény és szigorú szakmai elvárások állnak. Ezért is kezdtük a munkát magunkon” – mondta el Leitner György, a Primus Egyesület elnöke, az Affidea vezérigazgatója.

A hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által tavaly létrehozott Primus Egyesület célja, hogy a minőségi szolgáltatók helyzetbe hozásával segítse a pácienseket a betegközpontú és jogkövetően működő magánegészségügyi intézmények kiválasztásában.

„A Rózsakert elsőként jelentkezett az auditra, mivel hiánypótlónak tartjuk a független minőségbiztosítási rendszert – hangsúlyozta dr. Csermely Gyula, az RMC igazgatója, magzati ultrahang-specialista, nőgyógyász. – A minőségi egészségügyi ellátás számos összetevőből áll: a szakmai és operatív minőségbiztosítás mellett fontos a jogszerű működés, az ügyfélélmény biztosítása, a jó munkakörülmények, valamint a kollégák megbecsülése. Ezeket tartjuk szem előtt a saját intézményünkkel kapcsolatban, de kötelességünk és felelősségünk a magánegészségügyi piac egészének fejlődésében is aktív szerepet vállalni.”

Az orvos-igazgató hozzátette: „Az auditra nem kellett külön felkészülnünk, hiszen minőségbiztosítási rendszerünket az elmúlt években már kiépítettük, és mindennap úgy szolgáltatunk, hogy a legfontosabb vizsgán jól szerepeljünk, azaz az ügyfél elégedett távozzon. Értékes visszajelzés számunkra, hogy pácienseink elégedettségén kívül egy független értékelési rendszer alapján is megálltuk a helyünket”.

A Primus Egyesült tagjainak auditálása után a privát szolgáltatók méretüktől függetlenül kérhetik a tanúsítási eljárást, hiszen az auditot nem kötötték sem árbevételhez, sem egyéb gazdálkodási kritériumhoz. Az auditálás ára méretfüggő: a szolgáltató által kínált egészségügyi ellátás komplexitása és a telephelyek száma határozza meg. Százezer forintnál kezdődik, de elérheti az egymillió forintot is.

„A Rózsakert Medical Center és az Affidea után az utolsó negyedévben két újabb tagnál, a Duna Medical Centernél és a Premed Pharmánál kezdődik el az audit, és a tervek szerint 2019 közepére mind a 12 Primus-tagnál befejeződik a folyamat. De itt nem állunk meg: az iparági minőségbiztosítást jelentő védjegy minden hazai magánegészségügyi szolgáltató számára elérhető lesz. Azaz nemcsak a legnagyobb piaci szereplők, de akár a kritériumoknak megfelelő mikroszolgáltatók is részt vehetnek a tanúsítási folyamatban, és élvezhetik a védjegy nyújtotta előnyöket” – tette hozzá a Primus Egyesület elnöke.

A privát szolgáltatók szakmai elismertségének növelése mellett leginkább a betegek profitálnak majd abból, hogy megbízható helyre fordulhatnak egészségügyi problémájukkal. Betegbiztonsági szempontból komoly gond ugyanis, hogy nem minden szolgáltató ad számlát az ellátásról, pedig ennek hiányában a betegnek nincs a kezében semmi egy-egy kezelés után. Emiatt sérülnek a betegjogok, nem érvényesíthetők a garanciák, probléma esetén a későbbiekben nehéz számon kérni a szolgáltatót.

A védjegyminősítési folyamatról

A tanúsítási folyamat szigorú, de tulajdonképpen elemi feltételeket támaszt: nem szerezheti meg a védjegyet az a vállalkozás, ahol a próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el. További kizáró ok a szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, továbbá az is, ha a szolgáltatónak nincsen felelősségbiztosítása.

Az összetett minősítési folyamat kialakítása az auditoroknak is komoly kihívást jelentett. Mivel az országban korlátozott számú egészségügyi auditor dolgozik, négy tanúsító vállalat konzorciális formában vállalta ezt a speciális feladatot. A DNV Business Assurance Magyarország Kft., az SGS Hungária Kft., a DEKRA Certification Kft. és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. közösen biztosítja a vállalati auditokat.

Az előre be nem jelentett próbavásárlásokat a Mystery Visit Piackutató és Tanácsadó Kft. végzi mintegy évtizedes tapasztalattal és rendszeresen képzett próbavásárlói csapatával. A folyamatot felvállaló egészségügyi szolgáltatók minden olyan részlegén, telephelyén próbavásárlást végeznek majd, ahol éves átlagban naponta legalább 10 beteget látnak el.
Az audit kritériumait az Egyesület Védjegyszabályzatához elkészített Módszertani Kézikönyv tartalmazza. Az auditok és a próbavásárlások során három területet – a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását – vizsgálják részletesen.

A védjegy megszerzéséhez mind az auditor, mind a próbavásárló pozitív minősítése szükséges, de a végső szót minden esetben a Tanúsítási Bizottság mondja ki. A bizottságban minden egészségügyi szakágazat képviselteti magát, ők ítélik oda a védjegyet, és védjegyhasználati szerződést kötnek azokkal a szolgáltatókkal, amelyek teljesítik a feltételeket. A minősítés csupán egy évre szól, amelyet a jogosultaknak évente meg kell újítaniuk új eljárás keretében. Ez garantálja, hogy a védjegy mindig a tartósan magas színvonalú, megbízható és kiszámítható ellátást jelentse.

A magánegészségügy 300 milliárdos üzlet

Minderre azért is szükséges, mert az elmúlt években látványosan nőtt az igény a rövidebb várakozási időt és magas színvonalú ellátást kínáló privát szolgáltatók iránt. Ezt az is jelzi, hogy a gyógyulásra fordított kiadások egyharmadát a lakosság ma már saját zsebből fizeti. A felmérések szerint tavaly már a magyarok több mint 60%-a keresett fel magánegészségügyi szolgáltatót.

„A hazai magánegészségügyi piac évek óta töretlenül növekszik, miközben a háztartások is egyre többet költenek egészségügyi kiadásokra, éves szinten az összeg már eléri az 1000 milliárd forintot. Folytatódni látszik az elmúlt időszakot jellemző évi 4-5%-os bővülési trend is” – mutatott rá Leitner György.

A Primus felmérése szerint a magánszolgáltatók ebből évente 300 milliárd forintos forgalmat generálnak, ennek azonban egyharmada, azaz 100 milliárd forint szürkeforgalomnak tekinthető.”
A páciensek, a szolgáltatók és az állami költségvetés számára is fontos, hogy a betegek egyre nagyobb arányban az átlátható módon működő, betegközpontú intézményeket vegyék igénybe, ha privát szolgáltatóhoz fordulnak. Erre ígér garanciát a „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegy.

***

Háttér-információk

A Primus Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A Primus Egyesület alapítói: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, elvégeztek ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A Primus-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

***

Az Affidea Group Európa vezető magánegészségügyi szolgáltatója. Fejlett képalkotó diagnosztikai és onkoterápiás szolgáltatásaival 16 ország 235 diagnosztikai központjában több mint 4,4 millió pácienst lát el évente. A vállalat több mint 7500 szakembert foglalkoztat, közülük több mint 2000 orvos.

Magyarországon 27 éves múlttal, kategóriájukban a legmodernebb diagnosztikai berendezésekkel, valamint széles körű korszerű járóbeteg-ellátási szolgáltatásokkal áll a magán-, az állami és a vállalat-egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő páciensek rendelkezésére. 2018 februárjától már mintegy 30 szakorvosi területen járóbeteg-szakellátást is biztosít ügyfeleinek, országszerte pedig 100 telephelyen kínál foglalkozás- és vállalat-egészségügyi szolgáltatásokat.

*

A Rózsakert Medical Center 17 év alatt vált vezető fővárosi magánklinikává, ahol ma már 1000 négyzetméteren mintegy 60 szakterület több mint száz orvosa dolgozik. Tulajdonosai nemzetközi tapasztalattal rendelkező, élvonalbeli medicinát képviselő „evidence based” orvosok. Sikerének titka immár második évtizede, hogy valamennyi munkatársának célja a legmagasabb színvonalú egészségügyi szolgáltatást nyújtani a pácienseknek.

*

További információ:

Leitner György elnök
Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

A védjegy megszerzéséhez és megtartásához a jelentkezőknek évente egy független szakmai auditorok által elvégzett szigorú tanúsítási folyamaton kell átmenniük. Elsőként a PRIMUS 12 alapító tagjánál 2018. április–augusztus között zajlik le a védjegy használatához szükséges vizsgálat, ezután pedig a védjegy megszerzését minden arra alkalmas magánegészségügyi szolgáltató számára lehetővé teszi az egyesület.

A PRIMUS rámutatott: az első és egyetlen tanúsítási folyamathoz kötött iparági védjegy használata jelentős versenyelőnyt biztosít majd az évi 300 milliárd forintos, rendkívül heterogén színvonalú hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak.

Magyarországon eddig példa nélküli vállalással, elsőként vezet be hivatalos tanúsítási folyamathoz, minőségi megfelelési kritériumokhoz és komplex próbavásárláshoz kötött védjegyet a hazai magánegészségügyi szektorban a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete.

A hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója által tavaly létrehozott PRIMUS célja, hogy a minőségi szolgáltatók helyzetbe hozásával segítse a pácienseket a betegközpontú, a betegjogokat szem előtt tartó és a jogkövetően működő magánegészségügyi intézmények kiválasztásában.

„Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem egy marketingcélú szimbólum bevezetéséről van szó, hanem egy évente ismétlődő, minden részletében független, szakmai alapokon nyugvó komplex audit során megszerezhető védjegyről. Az ehhez vezető folyamatot és kritériumrendszert több mint egyéves előkészítő munkával kifejezetten a magánegészségügyi szolgáltatóra alakította ki a PRIMUS Egyesület védjegybizottsága és a szakértők” – emelte ki Leitner György, a PRIMUS Egyesület ügyvezetője.

Leitner György hozzátette: elsőként – 2018. április és augusztus között – a PRIMUS Egyesület tagjai vesznek részt a tanúsítási folyamatban, ősztől pedig minden magánegészségügyi szolgáltató számára lehetővé teszi az egyesület a védjegy megszerzését.

A PRIMUS Egyesületet tavaly alapították vezető hazai magánegészségügyi vállalatok azzal a céllal, hogy emeljék az ellátási színvonalat, elősegítsék a szektor kifehérítését, az átlátható piaci viszonyok megteremtését. Ezen az úton jelent messziről is jól felismerhető jelzőkövet a védjegy bevezetése: egy olyan tanúsítványé, amely mögött valós teljesítmény és szigorú szakmai elvárások állnak.

A várakozások szerint a minőségbiztosítási rendszerből a szolgáltatók és a betegek egyaránt profitálnak: a garantált szolgáltatási minőség együtt jár a privát szolgáltatók szakmai elismertségének erősítésével, a betegbiztonság növelése, illetve a tisztességes verseny pedig egyértelmű előnyöket nyújt a pácienseknek is.

Az összetett minősítési folyamat kialakítása az auditoroknak is komoly kihívást jelentett. Mivel az országban korlátozott számú egészségügyi auditor dolgozik, négy tanúsító vállalat konzorciális formában vállalta ezt a speciális feladatot. A DNV Business Assurance Magyarország Kft., az SGS Hungária Kft., a DEKRA Certification Kft. és az ÉMI TÜV SÜD Kft. közösen biztosítja majd a vállalati auditokat.

Az előre be nem jelentett próbavásárlásokat a Mystery Visit Piackutató és Tanácsadó Kft. végzi mintegy évtizedes tapasztalattal és folyamatosan képzett próbavásárlói csapatával. A folyamatot felvállaló egészségügyi szolgáltatók minden olyan részlegén, telephelyén próbavásárlást végeznek majd, ahol éves átlagban naponta legalább 10 beteget látnak el.

Az audit kritériumait a PRIMUS Egyesület Védjegyszabályzatához jelenleg készülő Módszertani kézikönyv tartalmazza. Az auditok és a próbavásárlások során három területet – a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonság és a minőségi ellátás megvalósulását – vizsgálják részletesen.

A védjegy megszerzéséhez mind az auditor, mind a próbavásárló pozitív minősítése szükséges, de a végső szót a frissen megalakult Tanúsítási Bizottság mondja ki. A bizottságban minden egészségügyi szakágazat képviselteti magát, ők ítélik oda a védjegyet és kötnek védjegyhasználati szerződést azokkal a szolgáltatókkal, amelyek teljesítik a szigorú feltételeket.

„A védjeggyel fémjelzett iparági minőségbiztosítás minden hazai magánegészségügyi szolgáltató számára elérhető lesz, azaz nemcsak a legnagyobb piaci szereplők, de a kritériumoknak megfelelő mikroszolgáltatók is részt vehetnek a tanúsítási folyamatban” – húzta alá hozzá Adlovits László, a DNV Business Assurance Magyarország Kft. vezetője.

Leitner György, a PRIMUS ügyvezetője elmondta: a tervek szerint a következő másfél évben több tucat nagyobb szolgáltató auditálása lehetséges, de várják a kisebbek jelentkezését is, hiszen az audit nincsen sem árbevételhez, sem egyéb kritériumhoz kötve. Az auditiálás ára azonban „méretfüggő”: az adott szolgáltató által kínált egészségügyi ellátás sokszínűsége, komplexitása és a telephelyek száma határozza meg, azaz néhány százezer forintnál kezdődik, de akár milliós tétel is lehet.

Mivel a „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegy a tartósan magas színvonalú, megbízható és kiszámítható ellátás garanciája, ezért a minősítés csupán egy évre szól. A jogosultaknak évente meg kell újítaniuk új eljárás keretében.

Adlovits László kiemelte: egyáltalán nem szerezheti meg a védjegyet az a vállalkozás, ahol a próbavásárláskor elmulasztanak számlát adni, vagy hálapénzt fogadnak el. További kizáró ok a szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, továbbá az is, ha a szolgáltatónak nincsen felelősségbiztosítása.

A PRIMUS a hazai magánegészségügyi piac méretét 300 milliárd forintra becsüli, ennek az összegnek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint – adófizetés nélkül – a szektor szürkezónájában csapódik le.

„A tét minden szempontból nagy – hangsúlyozta Leitner György. – Becslések szerint csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra, országosan ez az összeg pedig meghaladja a 100 milliárd forintot. Számlaadás nélkül azonban átláthatatlanná válik a szektor működése, és a garanciális betegjogok érvényesítésére sincs lehetőség.”

Márpedig az, hogy milyen ellátást kapunk a privát egészségügyben, nem a szűk tehetős réteg problémája. Az elmúlt években egyre többen keresték a gyógyulás lehetőségét a magánegészségügyi szolgáltatóknál az állami ellátás helyett. A felmérések szerint 2017-ben már a magyarok több mint 60%-a fordult magánegészségügyi szolgáltatóhoz valamilyen egészségügyi problémájával.

„A tapasztalatok szerint az állami egészségüggyel elégedetlen páciensek elsősorban rövidebb várakozást, nagyobb odafigyelést és magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el a piaci szereplőktől. A védjegy megkönnyíti majd, hogy olyan privát rendelőket és egészségügyi központokat választhassanak, ahol ezeket valóban meg is kapják” – fűzte hozzá a PRIMUS ügyvezetője.

A PRIMUS Egyesület alapítói: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, elvégeztek ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. A PRIMUS-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

***

További információ:

Leitner György ügyvezető
PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete
www.primusegyesulet.hu

Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: olah.peter@publicrelations.hu

A munkáltatói pénztári hozzájárulást ösztönző adószabályokat és a magánegészségügyi szolgáltatók működésének fokozott ellenőrzését kéri a kormánytól a két szervezet.

• Kiemelt adókedvezményt kér a munkáltatók és magánszemélyek együttes egészségpénztári befizetéseire az ÖPOSZ és a PRIMUS; 2017 első 11 hónapjában 40%-kal csökkentek az egészségpénztári munkáltatói befizetések
• Kulcsszerep juthat az egészségpénztáraknak a magánegészségügy szürkezónájának kifehérítésében
• A pénztártagok az 50 milliárd forintos befizetésüket gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, privát orvosi és fogorvosi ellátásra fordítják, sőt 57%-uk célzottan a magánegészségügyi szolgáltatásokra gyűjt

Budapest, 2017. november 30. – Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat összefogó PRIMUS Egyesület, valamint a hazai önkéntes pénztárakat, azon belül az egészségpénztárakat tömörítő legjelentősebb érdekképviselet, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. A szervezetek közös célja, hogy növeljék a magánegészségügyi piac átláthatóságát, és ezzel hatékonyan képviseljék a magánszolgáltatókat preferáló 1 millió hazai pénztártag és családtagjaik érdekeit. A hosszú távú együttműködés első konkrét lépéseként a PRIMUS és az ÖPOSZ arra kéri a kormányt, hogy új ösztönzők beépítésével korrigálja az egészségpénztári megtakarítások munkáltatói támogatására és kiegészítésének adózására vonatkozó hatályos szabályokat, illetve fokozottan ellenőrizze a számlaadási kötelezettség betartását a magánegészségügy minden területén.

A PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete (PRIMUS) és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) 2017. november 30-án stratégiai együttműködési megállapodást kötött a pénztártagok, illetve a számukra szolgáltatást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatók érdekében.

100 milliárdos kérdés

A szervezetek közös álláspontja szerint a magánegészségügy – éves szinten legalább 100 milliárd forintra becsült – szürkezónájának kifehérítése össztársadalmi szinten is érzékelhető és érdemi-pozitív változást hozna, amelyben a szolgáltatók, az egészségpénztárak és a pénztártagok egyaránt érdekeltek.

Ennek érdekében a szervezetek arra kérik a kormányt, hogy korrigálja az egészségpénztári megtakarítások munkáltatói támogatására és kiegészítésének adózására vonatkozó szabályokat. A munkáltatói hozzájárulás ösztönzése ugyanis segíti a hazai pénztártagok egészségmegőrzését, az öngondoskodó és preventív magatartás terjedését, illetve a minőségi, átlátható és jelentős adóbevételeket termelő magánegészségügyi szolgáltatások térnyerését.

Az egészségpénztári tagok az egészségükkel kapcsolatos kiadásaikat az egyéni befizetéseikből, valamint az azok után járó 20 százalékos – éves szinten legfeljebb 150 ezer forint – adójóváírásból fedezhetik, illetve egyéni megtakarításaikat a munkáltatói cafetéria-rendszer befizetései is kiegészíthetik. A cafetériában igénybe vehető egészségpénztári befizetéseket azonban súlyosan érintette, hogy 2017 januárjától a munkaadók befizetései kikerültek a kedvezményes, addig 34,22 százalékos adókulcs alól a legfelső, jelenleg 43,66 százalékos sávba.

 „A kedvezőtlen változás nyomán – 2017. január és november között – az ÖPOSZ az egészségpénztári szektorban mintegy 40%-os csökkenést regisztrált a munkáltatói befizetésekben. Az egészségpénztári tagok ugyanakkor látványosan kiállnak az egészségkasszák és a transzparens szolgáltatók mellett, hiszen a munkáltatói hozzájárulások drasztikus visszaesésére a pénztártagok befizetéseik nagymértékű – a harmadik negyedévben 45%-os – emelésével reagáltak”– mutatott rá Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Hozzátette: társadalmi szinten is mérhetően javítaná a prevenciós és egészségmegtartási hajlandóságot, ha a lakossági aktivitást újra jelentős munkáltatói támogatás erősítené.

A munkáltatóknak a prevenciós kultúra megteremtésében is kiemelt a szerepük, hiszen ha „megtanítják” a dolgozóikat felelősen tervezni, ezzel elindíthatják őket az öngondoskodás útján. Ennek köszönhetően az egészségmegőrzés lehetőségével az alacsonyabb jövedelmű, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók is élhetnek. Tény, hogy százezrek fedezték gyógyszerkiadásaikat és más egészségügyi költéseiket a munkáltatói hozzájárulásból – fűzte hozzá.

Kedvezőbb adózásra lenne szükség

Az ÖPOSZ és a PRIMUS ezért is kéri azt a kormánytól, hogy módosítsa a munkáltatói befizetésekre vonatkozó adószabályokat, és tegye lehetővé, hogy a munkáltatók ismét aktívan és kedvezményesen támogathassák a dolgozóik egészség- és nyugdíjcélú megtakarításait. Az egészségtudatos lakosság bevonása érdekében pedig mindkét szervezet azt javasolja, hogy egy újfajta kedvezmény bevezetésével a munkáltatók és a magánszemélyek együttes megtakarítását kiemelten ösztönözze az adórendszer.

Az egészségpénztárak minden más megtakarítási formánál kedvezőbb lehetőséget nyújtanak az egészségügyi célú takarékosságra, ugyanis a tagok és családtagjaik révén ma hozzávetőlegesen hárommillió ember mindennapi egészségügyi kiadásai futnak rajtuk keresztül.

A pénztártagok az évi csaknem 50 milliárd forintos befizetésük döntő többségét gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre, privát orvosi és fogorvosi ellátásra fordítják, de egyre népszerűbbek az önsegélyezéssel elérhető pénztári szolgáltatások is, amelyekre számos élethelyzetben támaszkodhatnak az előtakarékoskodást választó magánszemélyek.

„Nem véletlen az ÖPOSZ és a PRIMUS összefogása, hiszen a közelmúltban elvégzett reprezentatív kutatás adataiból kiderült: az egészségpénztári tagok 57%-ának fontos célja, hogy felhalmozásaik és a kapcsolódó adójóváírás révén magánegészségügyi ellátást vehessenek igénybe” – hangsúlyozta Kravalik Gábor.

Az ÖPOSZ-elnök szavaihoz fűzött kommentárjában Leitner György, a PRIMUS Egyesület ügyvezetője közölte:

„Az egészségpénztáraknak kulcsszerepük lehet a magánegészségügyi szürkezóna kifehérítésében, hiszen fontos partnerei a jogkövető magánegészségügyi szolgáltatóknak. Ezért a PRIMUS minden olyan felvetést támogat, amelyek a pénztári befizetések növekedését, ezáltal a legálisan működő szolgáltatók térnyerését segítik elő”.

Hozzátette, hogy az évente legalább 100 milliárd forintra becsült szürkezóna a magánegészségügyi piac legégetőbb problémája, hiszen nemcsak minőségi, garanciális és betegbiztonsági kockázatot hordoz, de versenyhátrányba kerülnek a jogkövető szolgáltatók, ráadásul az állam is jelentős adóbevételektől esik el miatta. A PRIMUS álláspontja szerint a számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése nagyban hozzájárulna a szürke- és a feketezónában működő mikro-magánegészségügyi praxisok kifehérítéséhez. Ennek érdekében egyébként az érdekvédelmi ernyőszervezet hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet csak az auditált, transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak.

Leitner György kiemelte: az egészségpénztári tagok száma és az ÖPOSZ reprezentatív felmérése is alátámasztja, hogy a privát egészségügyi szolgáltatások minősége és számonkérhetősége ma már nem csak egy szűk réteget érintő kérdés, és hogy az állami egészségügy közismert jellemzői – a hosszú várólisták, az eszközhiány és a szakorvosok csökkenő száma – miatt egyre több ember számára válik napi rutinná a magánszolgáltatók felkeresése.

Van rájuk kereslet

A Szinapszis piackutató vállalat adatai alapján 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azoknak az aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen jellegű szolgáltatást. A betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik, de egyre többen keresik fel a privát rendelőket szemészeti, reumatológiai, illetve ortopédiai problémákkal is.

Kravalik Gábor a hazai egészségügy európai szinten is kiemelkedő magánfinanszírozási aktivitása kapcsán arra is rámutatott, hogy – a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások mellett – jelenleg itthon csak az egészségpénztár az értelmezhető méretű egészségügyi öngondoskodásra alkalmas intézményi finanszírozó.

A PRIMUS és az ÖPOSZ közös célja, hogy együttműködésükkel hazánkban még szélesebb körben elterjedjen az egészségtudatosság, a betegségmegelőzés gyakorlata, és az államilag incentivált egyéni és munkáltatói egészségpénztári befizetések révén évről évre egyre többen vehessék igénybe a minőségi és transzparens magánegészségügyi szolgáltatásokat – áll a két szakmai szervezet közös közleményében.

További információk:
www.primusegyesulet.hu
www.penztar-szovetseg.hu

Kontakt:
Oláh Péter
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
olah.peter@publicrelations.hu
Mobil: +36 (30) 500-5221

2017. szeptember 20-án tartotta második sajtótájékoztatóját a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete. Az Egyesület és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy országosan 100 milliárd forintot meghaladó összeget költ a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra. A PRIMUS szerint szakmai és költségvetési szempontok alapján egyaránt indokolt, hogy az állam a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek. A számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése ugyanis nagyban hozzájárulna a most még a szürke- és feketezónában működő mikro-magánegészségügyi szolgáltatói szektor kifehérítéséhez, és így az állami bevételek növeléséhez.

A sajtótájékoztatón elhangzottakról többek között az alábbi médiák is beszámoltak felületeiken:

• Magyar Nemzet
• Világgazdaság
• 13 regionális napilap köztük a Zalai Hírlap 
• Trend FM – Nagy Károly műsora 
• Trend Fm – Hírek műsora
• Klub Rádió interjú
• Magyar Idők Online
• Medical Online
• Weborvos.hu
• Napi.hu
• drportal.hu

A teljes magánegészségügyi szektor kifehérítését kéri a kormánytól a PRIMUS Egyesület.

• Évente legalább 100 milliárd forintot költenek el a magyar háztartások „feketén” egészségügyi szolgáltatásokra – ez az összeg nagyságrendileg Debrecen és Szeged 2017-es költségvetésének felel meg
• A forráshiányos egészségügyi kassza több tízmilliárd forint többletbevételhez juthat a szürkezónában működő egészségügyi szolgáltatók, a „lakásrendelők” kifehérítésével
• A számlaadás az adózási és működési fegyelmen kívül elősegíti a betegjogok és a garanciák érvényesítését, valamint az átlátható iparági működést

Budapest, 2017. szeptember 20. – Csak Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra, országosan ez az összeg pedig biztosan meghaladja a 100 milliárd forintot – derül ki a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete és a Szinapszis legfrissebb elemzéséből. A PRIMUS szakértői rámutatnak: az adófizetést elkerülő szolgáltatói réteg kifehérítésével nemcsak a központi költségvetés és a legálisan működő vállalkozások járnának jól, de a számlaadással a betegek garanciát kapnak az ellátás minőségére, ami a betegbiztonságot is javítja. A transzparencia megteremtésének első lépéseként a PRIMUS a számlaadási kötelezettség és a feketefoglalkoztatás fokozott ellenőrzését javasolja a magánegészségügy minden területén.

Az egészségügy hazánkban is jelentős társadalmi nyomás alatt áll, és ez a jövőben csak fokozódik: az ismert finanszírozási nehézségeken kívül az elöregedő társadalom, a krónikus-civilizációs betegségek terjedése és az emelkedő gyógyszerkiadások további terheket rónak az ellátási rendszerre.
A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza – áll a PRIMUS Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzésében.
Az elemzés rámutat: a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és mindezen felül évről évre legális, illetve szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz.

„Az átlátható piaci viszonyok megteremtésének, az ellátási színvonal emelésének és a magánegészségügyi szektor kifehérítésének szándékával fogott össze idén áprilisban a hazai privát egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója – fogalmazott Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke. – Célkitűzéseink megvalósításában maximálisan számítunk a kormányzat támogatására is, hiszen friss elemzésünk szerint ezáltal évi több tízmilliárd forint többletbevételhez juthat a forráshiányos egészségügyi kassza.”

A PRIMUS a hazai magánegészségügyi piac méretét 300 milliárd forintra becsüli, ennek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint – adófizetés nélkül – a szektor szürkezónájában csapódik le.
A PRIMUS szerint szakmai és költségvetési szempontok alapján egyaránt indokolt, hogy az állam a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek, hasonlóképpen ahhoz a szabályhoz, amely a plasztikai sebészetek számára korábban már kötelezővé tette az online pénztárgépek használatát.
A számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése ugyanis nagyban hozzájárulna a most még a szürke- és feketezónában működő mikro-magánegészségügyi szolgáltatói szektor kifehérítéséhez, és így az állami bevételek növeléséhez.
A PRIMUS tagjai ezért arra kérik a kormányzatot, hogy a betegek és a jogkövető praxisok érdekét is szem előtt tartva tegyen további lépéseket a számlaadási fegyelem erősítése érdekében valamennyi egészségügyi szolgáltató és szakmacsoport esetében.
Az érdekvédelmi szervezet szerint mindezt az is indokolja, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon is elterjedtek a gyakran nem kielégítő felszereltséggel és szakmai színvonalon szolgáltató „lakásrendelők”, amelyek részben vagy egyáltalán nem tesznek eleget a betegbiztonságot szavatoló és a garanciális jogokat is biztosító bizonylatadási és dokumentációs kötelezettségnek.

A PRIMUS a NAV adatait idézve rámutatott: az adózási fegyelmet erősítő online pénztárgépek használata például a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedését eredményezte azokban a szektorokban, amelyekben az elmúlt években a kormányzat a bevezetésük mellett döntött.
A költségvetés nettó áfabevétele néhány év alatt ezermilliárd forinttal nőtt: míg 2011-ben 2220 milliárd forint volt, addig 2015-ben már 3285 milliárd forint áfabevétel folyt be. Bár a forgalom ilyen arányú bővülésének további okai is lehetnek, de akkor is tény, hogy a kiskereskedelemben több száz milliárd forintos korábbi „feketeforgalom” vált láthatóvá az online pénztárgépeknek köszönhetően.
A PRIMUS ugyancsak határozott fellépést javasol a szektorra továbbra is jellemző feketefoglalkoztatás visszaszorítására, illetve az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló kormányrendelet maradéktalan betartatására.
Ennek kapcsán az egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy az ÁNTSZ-engedély megszerzéséhez a rendelési idővel rendelkező praxisoknak, magánorvosi rendelőknek heti 20 óra rendelési időtartamig legalább egy részmunkaidős, heti 40 órás rendelési időtartamig pedig egy teljes munkaidős egészségügyi szakalkalmazottat legyen kötelező foglalkoztatniuk.

Kinek és mibe’ fáj?

A Szinapszis piackutató vállalat 2016-ban elkészített reprezentatív lakossági felmérése, illetve a Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzéséből kiderül, hogy csak Budapesten és Pest megyében legalább 54 milliárd forintot költ el a lakosság a jogkövetően működő magánegészségügyi intézményeken kívül különféle egészségügyi szolgáltatásokra. (A Szinapszis és a PRIMUS szakértői szerint ez az összeg – a szolgáltatási láncban duplikálódó árbevételek miatt – a valóságban jóval magasabb is lehet.)
Ez alapján – rendkívül konzervatív becsléssel is – Magyarországon legalább 100 milliárd forintra tehető az az összeg, amennyi évente számlaadás nélkül folyik be a privát egészségügyi szolgáltatókhoz.

A PRIMUS ügyvezetője hangsúlyozta: a privát egészségügyi szolgáltatások minősége és számonkérhetősége ma már nem csak egy szűk réteget érintő kérdés. A statisztikák is azt bizonyítják, hogy a magánellátás igénybevétele már nem a jómódúak kiváltsága.
Az állami egészségügy közismert jellemzői – a várólisták, az eszközhiány és a szakorvosok csökkenő száma – miatt egyre nagyobb arányban válik hétköznapi rutinná a magánszolgáltatók felkeresése.
A Szinapszis adatai alapján 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azoknak az aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen szolgáltatást.

A Szinapszis szerint a magánegészségügyben a legtöbben szakorvosi ellátást vettek igénybe (49%), ezt követi a magándiagnosztikai (34%) és a magánklinikai sebészeti ellátás (9%).
A piackutató vállalat 2015-ben végzett országos kutatása kimutatta, hogy a betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik. Egyre többen keresnek fel privát rendelőt szemészeti, illetve reumatológiai, ortopédiai problémákkal is.

Alkalmanként a legnagyobb összeget (átlagosan mintegy 17 ezer forintot) a fogorvosnál hagyják, ez éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol az alkalmankénti átlagosan 11 ezer forint éves szinten 37 ezer forint kiadást jelent. Az átlagos évi orvosfelkeresés is ezeken a területeken a legmagasabb: fogász 5,1 alkalom/év; nőgyógyász: 3,4 alkalom/év. Az is kiderült, hogy a 35 év alattiak sokkal gyakrabban (69%) vesznek igénybe privát ellátást, mint az idősebbek (48%), ez feltehetően a fiatalabb korosztály egészségtudatosabb hozzáállásának is köszönhető.
A gyermektelenek sokkal ritkábban fordulnak privát orvoshoz (55%), mint a szülők (72%). A leggyakrabban kért vizsgálat az ultrahang, a labor és a röntgen. A kiadásokat figyelembe véve arányaiban a legtöbbet MR-re, menedzserszűrésre és CT-re költünk.

Mi várható?

A hazai egészségügyi ráfordításoknak az elmúlt években elindult növekedése a prognózisok szerint 2016–2021 között tovább folytatódik: a tavalyi 2400 milliárd forintos teljes hazai egészségügyi költés 2021-re várhatóan eléri a 3000 milliárd forintot.
2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6%-át tette ki – ebből 2,4%-ot magánforrásból (a lakosság), 5,2%-ot pedig közforrásból (az állam) finanszíroztak.
magánforrásból finanszírozott mintegy 760 milliárd forint nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatóknál elköltött összeget tartalmazza, hanem számos további kiadást, például – kiemelkedő tételként – a lakosság gyógyszervásárlásait is magában foglalja.
A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5%-os növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot fognak ilyen célra kifizetni.

A magánforrású egészségügyi kiadások növekedési prognózisa mellett a magánegészségügyi piac erősödését borítékolja az is, hogy az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén Magyarország továbbra is az uniós lista végén kullog. Az uniós átlag 635 ezer forint/fő, itthon viszont csupán 180 ezer forint jut egy emberre. A szomszédos Ausztriában ez az összeg megközelíti az egymillió forintot fejenként.
A PRIMUS szerint a magánszolgáltatást igénybe vevő betegek azért is érkeznek fokozott elvárásokkal a szolgáltatókhoz, mert egyszer már fizettek tb-járulékot az állami ellátásért, de a magánszolgáltatásért újra a zsebükbe kell nyúlniuk. Az állami egészségüggyel elégedetlen páciensek elsősorban gyorsabb ügymenetet, nagyobb odafigyelést és magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el a piaci szereplőktől.

Iparági minőségbiztosítás

Az egyesület elnöke kiemelte: a PRIMUS Egyesület fontos célkitűzése, hogy a magánszektor dinamikus növekedésével együtt továbbra is a megbízható, jogkövető és etikusan működő, valamint a betegbiztonságot maximálisan szem előtt tartó szolgáltatók domináljanak a hazai magánegészségügyi piacon.
Ennek érdekében az érdekvédelmi ernyőszervezet hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet a transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak.

„A PRIMUS Egyesület égisze alatt tulajdonképpen egy iparági minőségbiztosítási rendszer jön létre: a garantált, megbízható, minőségi ellátást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatók céhe” – foglalta össze Leitner György.

A privát egészségügyi szolgáltatókat tömörítő szakmai egyesület alapítói: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat.

Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek el, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. A PRIMUS-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

Az RTL Klub Híradójában Leitner György a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetője nyilatkozik a magánegészségügyi piac dinamikus növekedéséről, valamint páciensek által leginkább keresett és igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokról.

Szabó László az Affidea Diagnosztika, a Főnix-Med és a General Electric együttműködésében megvalósult magán egészségközpont átadóünnepségén kiemelte, az intézményt létrehozó cégek a jövőbe tekintenek, és arra koncentrálnak, mire lesz szükségük 5-10 év múlva a pácienseknek.

A világ legmodernebb technológiája

Az államtitkár arról beszélt, hogy Magyarországon egyre fontosabb a „hozzáadott érték”, amit az ilyen beruházások is biztosítanak azzal, hogy a világ legmodernebb technológiáját hozzák Budapestre. Szólt arról is, hogy Magyarország fogászati turizmusban már első helyen áll Európában, de jó lenne a diagnosztika, a prevenció és az egészséges életmód terén is korszakalkotót létrehozni, mert a „baj megelőzésénél olcsóbb beavatkozás nincs az egészségügyben”. Szeretnék, ha minél több ehhez hasonló centrum jönne létre, mert ezzel is erősebbé válik az ország, egyre több egészséges állampolgár lesz, akik jó életminőségben élhetnek egyre tovább.

Leitner György, Affidea Diagnosztika ügyvezető igazgatója elmondta, a vállalat 26 éve van jelen Magyarországon, jelenleg nyolc közfinanszírozotti központban, valamint a debreceni és a szegedi egyetemen is megtalálhatók. A most megnyitott integrált központban a ma elérhető legkorszerűbb diagnosztikai eszközök és a járóbeteg szakellátás együtt található meg – fűzte hozzá.

Tunkli Gábor, a Főnix Medical Center ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, céljuk, többet nyújtani a pácienseknek egy átlagos ellátásánál a szakrendeléseken és a szűréseken. Joerg Bauer, a GE Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy két évvel ezelőtt merült fel az egészségközpont létrehozásának ötlete, amihez hasonló a vállalat egyetlen telephelyén sincs még. Hozzátette, a szolgáltatásokat a vállalat munkatársai ingyen vehetik igénybe, mivel úgy gondolják, az egészség a legtöbb, amit kínálhatnak a dolgozóiknak.

Forrás: MTI

Az ország meghatározó magán egészségügyi szereplőinek közreműködésével megalakult a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete, melynek elsődleges célja a magánszektor szürkegazdaságának kifehérítése és átláthatóvá tétele. Az Egyesületről és az egészségügy helyzetéről a Primus ügyvezetőjét, Leitner Györgyöt kérdeztük.

Miért éppen most érezték az alapítótagok elérkezettnek az időt az Egyesület létrehozására?

Leitner György: Ahogyan azt a legfrissebb kutatások is mutatják, mára Budapesten többségbe kerültek a magán egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők. A szektor most érte el azt a kritikus tömeget (foglalkoztatottak és páciensek tekintetében egyaránt), amelynek érdekében a legnagyobb szolgáltatók úgy érezték, hogy össze kell fogniuk. A Primus Egyesület tagjai sürgetőnek érezték azt is, hogy az ágazat szereplői közös erővel törekedjenek a privát egészségügyi szektor kifehérítésére.

Ma Magyarországon kik választják a magán egészségügyi szolgáltatókat és mi ennek a legfőbb oka? Milyen jellegű problémával fordulnak legtöbben a magán egészségügyi szolgáltatókhoz?

Leitner György: A kutatási adatok szerint Magyarországon a magán egészségügy nem a jómódúak kiváltsága. Minden társadalmi csoporton belül, a legkülönbözőbb jövedelmi és iskolázottsági háttérrel, a hazai lakosság jelentős számban vett már igénybe magán egészségügyi szolgáltatást.

A magánszektort választó betegek arányát tekintve Magyarországon milyen a helyzet az európai normához viszonyítva?

Leitner György: A teljes magyar egészségügyi kiadás 35%-át a magán kiadások teszik ki, ami jelenősen meghaladja a fejlettebb európai országok magán költéseit. A probléma az, hogy ez a kiadás jelenleg nem öngondoskodásos alapon, elő-takarékossági, illetve biztosítói rendszerben valósul meg. Az egészségbiztosítások térnyerése a tervezhetőbb, tudatosabb költségviselés felé mozdíthatná a lakosságot, amivel az egyszeri, nagyobb kiadástól megkímélhető lenne az érintettek családi kasszája, illetve a megelőző jellegű szűrővizsgálatok is nagyobb arányban történnének meg.

Milyen előnyöket képes biztosítani a betegek számára a magánszektor az állami egészségügyi rendszerrel szemben?

Leitner György: Semmiképpen nem az állami rendszerrel szemben határoznám meg a magán szektor működését. A két szereplő együtt tud igazán hatékony rendszerré összeállni. Magyarországon az egészségügy alulfinanszírozási problémákkal küzd. Az állam által finanszírozott egészségügyben a túlterheltség miatt a páciensek egyenetlen teljesítménnyel találkoznak, amely bizonytalansággal tölti el őket. Erre a bizonytalanságra nyújthatnak választ az Egyesület által hamarosan védjeggyel is garantált, etikusan és átláthatóan működő magán egészségügyi szolgáltatók, amelyeknél a páciens biztos lehet majd abban, hogy minőségi ellátásban részesül, megfelelő betegbiztonság és a betegjogok betartása mellett. A privát egészségügy kiegészíti és tehermentesíti az államilag finanszírozott egészségügyet, elsősorban a járóbeteg-ellátásban, illetve a diagnosztikában, ahol a privát szolgáltatásoknak köszönhetően gyorsabb az orvoshoz jutás, illetve kevesebb beteg van a várólistákon.

Hogyan kap nagyobb figyelmet a betegbiztonság az Egyesület tagjaként működő szolgáltatóknál?

Leitner György: A betegek biztonsága, az ellátás szakmai színvonalának folyamatos emelése minden szolgáltató számára, legyen az állami vagy magán, elsődleges szempont. Mi abban különbözünk, hogy mindezeket független szakértőkkel folyamatosan mérjük, és az eredményeket nyilvánosságra is hozzuk.

Milyen eszközökkel kívánja az Egyesület kifehéríteni a magán egészségügyi szektort?

Leitner György: Az Egyesület mindenképpen arra törekszik, hogy az egyes privát szolgáltatók számára szigorúan meghatározott szabályozási keret álljon rendelkezésre, és annak betartását a megfelelő szervek folyamatosan ellenőrizzék. Ez az egész szektor védelme érdekében fontos, hiszen a legtöbb szolgáltató tisztességesen működik, számlát ad a betegnek, illetve nem alkalmaz bújtatott módon munkavállalókat. Mindannyiunk érdeke, hogy a beteg hosszabb távon csak kifehérített működésű, megfelelő minőségbiztosítással rendelkező szolgáltatónál kapja meg a kezelését. Az Egyesület ezért szeretné elérni, hogy kötelezővé váljon a magán egészségügyi szolgáltatók számára az online pénztárgép bevezetése. Az Egyesület tagjai ezen kívül készek a saját szakmai tapasztalataik folyamatos megosztására.

Hogyan tudja majd az Egyesület megkönnyíteni a betegek számára a tudatos választást az egyes magán egészségügyi szolgáltatók között?

Leitner György: A pácienseket illetően a fő cél annak tudatosítása, hogy csak a védjeggyel rendelkező, számlát kibocsátó szolgáltatóhoz forduljanak. A Primus Egyesület által kidolgozott védjegy program egyfajta garanciaként szolgál a páciensek számára nemcsak a minőségi ellátás, a betegbiztonság és betegjogok betartása tekintetében, hanem a megbízható, etikus és transzparens működést illetően is, megkönnyítve ezzel a betegek számára a választást az egyes magán egészségügyi szolgáltatók között. A védjegyhez szükséges akkreditációt megszerző egészségügyi szolgáltatók listája elérhető lesz az Egyesület, illetve a védjegy saját weboldalán, valamint az akkreditált szervezetek is minden felületükön kommunikálhatják.

Lehetséges-e még ezután is csatlakozni az Egyesülethez? Kiket várnak tagjaik közé?

Leitner György: Természetesen van lehetőség a későbbiek során is csatlakozni az Egyesülethez, amennyiben a csatlakozni kívánó szolgáltatók vállalják, hogy átesnek a védjegy támasztotta auditációs folyamaton és meg is felelnek az előírt követelményeknek.
Forrás: WEBBeteg.hu